2026.05.06. A környékbeli szántóföldeken talált töredékek arról tanúskodnak, hogy ókori temető és – ezzel együtt – római település lehetett itt. A középkori falu Alch-Thezer a cseszneki várhoz tartozott. Nevét a fakitermeléssel és -feldolgozással foglalkozó teszérekről kapta.
A török hadjáratok idején a vidék elnéptelenedett. A 17. században az Esterházy család birtokába került. 1773-ban gróf Esterházy Gábor katolikus német, szlovák és magyar családokat telepített be a régi faluhelytől délnyugatra fekvő területre. A grófi család támogatásával a század végén épült meg a barokk stílusú katolikus templom. 1799-ben Ácsteszéren született és húsz éves koráig itt élt Táncsics Mihály, a 19. századi magyar történelem neves személyisége. Az író Életpályám című önéletrajzi művében emlékezik meg ácsteszéri éveiről.
A falu lakói hűségesen őrzik Táncsics Mihály emlékét. Először szülőfalujában állítottak szobrot a politikusnak már halála után két évvel, 1886-ban. A költségeket országos közadakozásból fedezték. A mellszobrot mintázta Andrejka József, ércbe öntötte Blahó Pál Budapesten.
1948-ban Táncsics szülőházára országos ünnepség keretében emléktáblát helyeztek el, amely akkor még használatban lévő lakóház volt. Végül 1969-ben a falunak sikerült hitelfedezetet teremteni Táncsics Mihály szülőházának megvásárlására. 1971. március 15-én pedig megnyílt a Táncsics Mihály Emlék múzeum.
25 éves az IVV Táncsics-túra, amely Ácsteszérről indul és ide érkezik meg. A túra nevezetes állomása az Emlékmúzeum.
A nemzetközi kerékpáros zarándokút, a Sacra Velo egyik pihenőhelyét is itt építették ki. Tisztelgés Táncsics előtt az Ősnyomtató című szobor. 2017-ben maga a művész, Veszprémi Imre adta át szabad sajtót jelképező alkotását.
2023-ban Ácsteszér Önkormányzata uniós program keretében elnyerte az Energiahatékony Önkormányzat Díjat
Kulturális örökség:
Szent Márton katolikus templom, 1794
Modern európai érték:
IVV (Nemzetközi Népsport Szövetség) Táncsics-túra
Programajánló:
Szüreti felvonulás és bál, szeptember
Forrás: Mi Komárom-Esztergom vármegyeiek vagyunk – szerző: Terplán Zoltán. Fotó: Forgács József, Sipos Zoltán
