2025.08.18. Az országfelajánlás napján, augusztus 14-én a Székesfehérvár hagyományos fogadalmi ünnepére került sor. A Püspöki Palotából körmenetben vitték a magyar Szent Család ereklyéit a Székesegyházba, majd ezt követően ünnepi püspöki szentmisét tartottak. A mise végén Szent István sírjához zarándokoltak a hívek.
Az ünnepi szentmisén Spányi Antal megyés püspök megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogyan azt Szent István király tette, 1038-ban, a halálát megelőző napon.
Az ünnepi liturgiában – a Szent István-i hagyományhoz hűen – a főpásztor a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kérte az egész magyar népért. A “Regnum Marianum” Magyarország régi latin nyelvű katolikus elnevezése, Mária királyságát jelenti. A kifejezés abból a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon, vagyis 1038. augusztus 14-én Székesfehérváron a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl.
Spányi Antal püspök szentbeszédében kiemelte, hogy ha tudatosítjuk értékeinket, és ha őrizzük a régről ránk bízott lelki és szellemi kincseket, akkor küldetésünket is teljesítjük, és hagyományaink útján megőrizzük önmagunkat, megőrizzük azt a belső erőt, mely minden ember számára felkínált erő és ajándék lehet.
“A Szent Király elindította népét az élet útján. Ez az út a keresztény kultúra útja. Ezen az úton idáig eljutottunk, ide megérkeztünk. Minden nemzedéknek döntenie kellett, merre tovább, milyen célokat akarnak elérni és megvalósítani. Nekünk is döntenünk kell. Választhatjuk az örökül kapott utat, kereshetjük azt a megoldást, melynek gyökerében ott a keresztény kultúra, ez az út az életre vezet bennünket. De persze szabad akarattal rendelkezünk és dönthetünk másként is. De az az út, mely értékeinket elveszíti, más irányú és rövidtáv, önző célokat hajhász és máshová is érkezik” – fogalmazott a megyéspüspök, hozzátéve, hogy Szent István a népét Nagyasszonyunkra bízta, aki történelmünk során hatékony pátrónánk lett.
A szentmise végén az ereklyéket körmenetben vitték a Nemzeti Emlékhelyre, Szent István király és Szent Imre herceg sírjához.
A Nemzeti Emlékhelyen szólt az ünneplőkhöz dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki kiemelte, hogy Szent István örökségét büszkén vállalhatjuk, de nem felejthetjük, hogy mindez felelősséget is ró az itt élő fehérvári polgárokra. Ünnepi beszédében a polgármester hangsúlyozta, hogy nincs magyar állam Székesfehérvár és Nemzeti Emlékhelyünk nélkül. “A nemzet történelmi bölcsője nélkül nem beszélhetnénk magyar nemzetről. Fontos tehát, hogy amikor államról beszélünk, értékekről beszélünk, akkor ehhez a helyhez kötődően ismerjük ezt. Ezért is fontos, hogy mindig kiálljunk azon értékek mellett, amelyeket Szent István ezen nemzet elé állított és pont ezen az estén tettével hűséget is fogadott. Ez köt bennünket is..”
Dr. Cser-Palkovics András polgármester szólt arról is, hogy javítani kell azon az állapoton, amit ma a nemzet történelmi bölcsője mutat. “Ha tehát 2038-ra gondolunk, egy kerek, szép évfordulóra, akkor tudnunk kell, hogy az álmainkat meg kell fogalmazni ezen területen is. Ez ugyanis egy szent föld, és ennek megfelelően is kell majd az ünnepre felöltöztetnünk. Fontos azonban, hogy nem csak az építményként, hanem szívben és lélekben is fel tudjuk építeni ezt az emlékművet” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy hazánkban ma túl sok a veszekedés, a vita, és mindez olyan hangnemben és stílusban, ami nem egymás tiszteletén alapul. Arra kérte az ünneplőket, hogy ebben a városban állítsunk példát, gondolva közös értékeinkre.
Spányi Antal megyés püspök úr imádsággal újította meg hazánk felajánlását Szűz Máriának. Majd Törő Gábor országgyűlési képviselő, Dr. Cser-Palkovics András polgármester és Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke közösen megkoszorúzták Szent Imre és Szent István sírját és elhelyezték az emlékezés gyertyáit. A megemlékezés zárásaként visszakísérték a Magyar Szent Család ereklyéit a Püspöki Palotába.
