2026.11.14. Régebbi nevén Mogyorós, a -bánya utótag a 20. század elején került a helységnévhez, amikor jelentőssé vált a barnakőszén-bányászat a környéken.
A csiszolt kőeszközök az őskorig vezetik vissza a falu történetét. A későbbi időkből bronzkori földvárat is feltártak az Ó-hegyen, de római és avar kori leletek is felbukkantak.
Egy 13. századi oklevélben Munorod formában olvasható a település neve, és mogyoróbokrokkal benőtt területre utal. Az 1300-as években pápai tizedjegyzékben szerepel a falu Szent Margit tiszteletére épített temploma, amely a veszprémi püspökséghez tartozott. Később a terület királynéi birtok volt. Adományként váltakozva a Hont-Pázmány, a Zovárd és a Csák nemzetség tagjai kapták. A 15. században az óbudai apácáké (klarisszáké) lett egészen 1782-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig.
Mogyorós a török időkben és a Rákóczi-szabadságharc idején többször lakatlanná vált, ezért a klarisszák német és szlovák jobbágyokat telepítettek be. A 18. század közepén elérte a falut a pestis. A járványból való szabadulásukért hálából kápolnát emeltek a lakosok 1755-ben.
A termőföldek, legelők, szőlők, erdők mellett az agyagföld- és mészkőfejtés biztosította a megélhetést. Az 1800-as évek elején jelentős barnakőszén telepeket találtak. Száz évvel később már a szénbányászat volt a legfontosabb tevékenység a falu lakói számára. 1954-től négy évtizeden keresztül a tanbányában vájárképzés is folyt.
1924-ben néhány helyi bányász fúvószenekart hozott létre, amely máig hírnevet biztosít a településnek, számos európai együttessel adtak közös koncertet. 2002-ben a Magyar Fúvószenekari Szövetség arany minősítését is elnyerték két kategóriában, 2013 óta saját tulajdonú épületükben, a Zeneházban működnek. A fiatalabb nemzedék tagjai a Mogyorósbányai Asztalitenisz Egyesületben sportolhatnak.
Kulturális örökség: Római katolikus templom (17. század)
Pincesor, amely egyedi módon a település közepén található
Modern európai érték: Mogyorósi Sütemény Kft., családi vállalkozás, országos szállítással
Programajánló: a Mária-út, Közép-Európában haladó zarándokút és az országos Kék-túra útvonala is áthalad a településen.
Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
