2017.05.03. Köztársasági elnökök találkozójával, Zrínyi-opera-ősbemutatóval, a vár felújításával, 1566 perces balatoni hajós muzsikával, a legkülönbözőbb programokkal igen sikeresen zárult a Zrínyi-emlékév. Annak néztünk utána, mit hozott az emlékév, és mi várható a továbbiakban.
– A Zrínyi-kultusz ápolása, világhírnevének öregbítése nem ért véget a 450 éves tavalyi jubileumi esztendővel, folytatódik ezután is, hiszen mind a szigetvári vár, mind Zrínyi Miklós öröksége Baranya egyik kiemelkedő értéke – így értékeli a történteket Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. A megyei elnök egyúttal turisztikailag páratlan lehetőségnek tartja az emlékévet.
Szigetvár életében nagy jelentőségűek a Zrínyi Miklóshoz kapcsolódó évfordulók, hiszen ilyenkor intenzívebben élik meg a történelmet. A 450. évfordulóra pedig már évekkel korábban megindult a felkészülés. 2010-ben kezdődött a tervezés, 2012-ben a város elnyerte a Civitas Invicta címet, elindult az együttműködés a törökökkel a műemlékek helyreállítására. Hóvári János ankarai nagykövetként tárgyalásokat kezdett, és elindultak a kutatások Szulejmán sírja után, melyet száztíz évig hiába keresték a tudósok.
Szulejmán sírja
A pécsi kutatócsoport Pap Norbert vezetésével a legmodernebb eszközökkel és radikálisan új kutatási terv szerint kezdte meg a munkát. 2015-ben megindultak az ásatások a Szigetvár melletti szőlőhegyen. A több hektár kiterjedésű rommező egy unikális oszmán várost rejt, melyet az 1680-as évekig, amíg el nem pusztult, Turbéknak hívtak. A várost számos korabeli térkép és egy 1664-ben készült rézkarc is megőrizte. A türbe – a síremlék török neve – mellett a birodalom nagyvezíre által építtetett dzsámi és egy derviskolostor maradványai is előkerültek a 2016-ban folytatott ásatások során. A kutatás során sikerült megtalálni a védőerőd maradványait és az azt körülvevő árkot is. A kutatás ma már nem a felfedezésről szól elsősorban, hanem inkább arról, hogy miképpen lehet a világszenzáció helye nagy forgalmú turisztikai központ, mely segít Szigetvár gazdasági, munkahelyteremtési gondjain.
Várfelújítás
Az emlékév fő programjára a várat is felújították. A helyreállítás július 9-től szeptember 4-ig tartott – 570 millió forint kormányzati támogatásból –, 2017-ben pedig további 700 milliót költenek a várra. Felújították a falakat, közlekedőutakat, térbútorokat helyeztek el, megújult a várpark, vadonatúj szoborcsoport készült. Emellett több érintett nemzetet bemutató tematikus napokkal, nemzetközi tudományos konferenciával, illetve szobor- és emlékműavatásokkal ünnepelték a Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566 emlékévet.
Mi jön ezután?
A vár látogatóinak száma növekszik, az emlékév során 75 ezren érkeztek, a cél pedig az, hogy hosszú távon évente 100 ezren jöjjenek. Remélhetőleg olyan helyzet teremtődik, hogy a város turisztikai lehetőségei bővülni kényszerülnek. Szulejmán szultán sírjának megtalálása nemzetközileg is fontos felfedezés. Az elkövetkező években meg kell teremteni, hogy a hely turisztikailag is látogatható legyen.
Elnökök, miniszterek érkeztek
S néhány utólagos érdekesség az emlékév eseményeiről. Ráhangoló rendezvények zajlottak minden hónapban, többek között Csáktornyán, Slatinán, Pagon, Gyulán, Egerben, Zágrábban, Harkányban, Pécsett, Budapesten és a Balatonon.
Akik Szigetváron megfordultak: miniszterek, köztársasági elnökök, miniszterelnök helyettesek, államtitkárok: Kolinda Grabar-Kitarović, Horvátország elnöke, Áder János köztársasági elnök, Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes, Gordan Grlić Radman horvát nagykövet, Sakir Fakili török nagykövet, Trócsányi László igazságügy-miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Simicskó István honvédelmi miniszter, Udvardy György pécsi püspök, Bábel Balázs, kalocsa–kecskeméti érsek, Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója, Vesna Haluga főkonzul, Kis Gábor ankarai nagykövet, Pinar Özcan TIKA-főigazgató, Zvonko Kusić, a Horvát Tudományos Akadémia elnöke, Fodor Pál, az Magyar Tudományos Akadémia BTK főigazgatója.
Fontosabb sajtómegjelenések
Prof. dr. Fodor Pál (A Szulejmán sírkápolnája dokumentumfilmben): „Egyúttal tudománypolitikai érdek is ez a kutatás, és egy identitásépítő program is lehet. Hiszen egy olyan történelmi eseményhez kapcsolódik, amely egész Európa sorsát befolyásolta.”
The New York Times: „Dr. Pap Norbert és csapata számos munkavállalót alkalmazott, akiknek óriási szükségük van állásra, és remélik, hogy az oszmán kori emlékek feltárása a turizmus fellendüléséhez vezet.”
Al Jazeera: „A kis magyar város reméli, hogy az oszmán szultán sírjának felfedezése megújulást hoz a település életébe.”
National Geographic Channel: „Szulejmán a legnépszerűbb oszmán szultán, a világon mindenhol ismerik a nevét, így nincs kétség, hogy Szigetvár a szultán sírjával sok turistát vonzana Törökországból és más régiókból, illetve országokból is.”
Le Point: „Rengeteg török megengedheti magának az utazást, miért ne mennének Szigetvárra?” – tette fel a kérdést Budapest törökországi nagykövete, Sakir Fakili.
A jubileum kapcsán született filmek
Ez év április közepén került bemutatásra a „Szulejmán sírkápolnája nyomában” című dokumentumfilm.
Travel Channel 2016: „The Sultan’s heart” (74 országban, 110 millió háztartásban adják).
ZDF History 2017: Suleiman der Prachtige (a német közszolgálati televízió filmje).
Discovery Channel 2017: a Szulejmánról szóló minisorozat keretében is megjelent Szigetvár (430 millió háztartásban fogható).
Horvát Televízió 2016: Zrínyi Miklósról készült dokumentumfilm, januárban mutatták be.
Mindenki Akadémiája (M5) 2017: Pap Norbert tévés előadása: „Nagy Szulejmán sírja Szigetváron”.
Nyitott Egyetem (UnivTV) 2016: Pap Norbert tévés előadása: „A Szulejmán-titok – egy elveszett zarándokváros felfedezése”.
Március közepén kezdték el forgatni az új, 50 perces filmet, melynek várhatóan szeptemberben lesz a bemutatója.
Tárgyalások folynak, hogy egy BBC-produkció, a „The Archeology of the Ottoman Empire” című háromrészes sorozat egyik epizódja Turbék zarándokvárost mutassa be.
Forrás/fotó: Baranya Megyei Önkormányzat
