2016.06.16. Egy esztendő alatt teljes egészében felújították a szászvári várkastélyt, így a város és a vár a régió egyik idegenforgalmi célpontja lehet.
A szászvári várkastély a középkori pécsi püspökök fontos vidéki birtokközpontja és szálláshelye volt, és mint ilyen, egyedülállóan korai emléke az épülettípusnak. Egyediségét annak is köszönheti, hogy az egyik legépebben fennmaradt középkori kastélyépület. Ezek a tények ösztönözték a szakembereket, politikusokat, hogy a vár felújításra kerüljön. A munkálatok 2015-ben kezdődtek, és 2016-ra készültek el vele. Helyreállították a kastélyhoz tartozó épületeket, megvalósult a korábbi palotaszárny és a kaputorony részleges rekonstrukciója, valamint a középkori falmaradványok konzerválása.
Hogy micsoda régiós turisztikai kincsről van szó, ahhoz érdemes egy kicsit elmélyedni a vár történetében.
Szászvár – a középkorban még Szász néven ismert – a Mecsekhát legjelentősebb települése volt: az írott forrásokban 1401-ben már városként említik. Története pedig szorosan összefonódik a várkastély, a püspöki rezidencia megépítésével és folyamatos fejlődésével.
A szászvári udvarház építtetője minden valószínűség szerint Alsáni Bálint püspök volt. A rezidencia építésének ideje az 1370-es évek közepére tehető, és a vár legkorábbi épülete a később barokk plébániaházzá átépített nyugati palotaszárny.
Az I. Lajos király halálát követő időszak harcai Alsáni Bálintot és Pécs környékét is súlyosan érintették. Ezekben a zavaros időkben indokolt lehetett a szászi udvarház megerősítése, ezért a házat és a kertet fallal vették körül, a déli oldalra pedig több mint 220 cm falvastagságú kaputornyot emeltek. Zsigmond király halála után újabb zavarok miatt Albeni Henrik pécsi püspök is megerősítette a szászi kastélyt, és 1439-ben Szászt már várként említi egy oklevél, míg az épületet tornyokkal megerősített harmadik falövvel vették körül, és a palotát is kibővítették. Az első nagyobb kár 1603-ban érte a települést, amikor keresztény seregek felgyújtották a várat, s a században ez még kétszer megtörtént.
A vár és település csak 1686-ban szabadult fel a török uralom alól, s Klimó György püspök kezdte meg a lerombolt templom helyén egy új templom építését, amelyet 1779-ben szenteltek fel. 1838-ban Horváth János egykori szászi plébános a pécsi püspök titkárának írott levelében így összegzett a vár akkor még látható maradványairól: ezek négyszög alakban 40 × 40 öles területet fogtak körül, és nyolc kerek toronnyal vannak ellátva. Ekkor még álltak a középkori plébániatemplom romjai is a település keleti végén.
1980-tól húsz éven át tartó régészeti kutatással kimutatták, hogy a plébániaház azonos a középkori kastély főépületével, az udvar területén pedig a vár XVIII. században lebontott további épületrészeit tárták fel. Ez a kutatás tette aztán lehetővé a vár építésztörténetének teljes körű felvázolását.
A turizmus új lehetőségei nyílnak meg
– A szászvári beruházás turisztikai tekintetben és nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen hazánk történeti értékeinek védelme olyan feladat, mely a múlt örökségét őrzi és a jövő számára teremt új értéket – mondta el a felújítással kapcsolatban dr. Hargitai János, a térség országgyűlési képviselője. Kiemelte a projektet koordináló MNV. Zrt. szerepét is, hiszen határidőre és megfelelő minőségben készült el a beruházás.
A gyönyörűen felújított vár ismét Szászvár egyik ékkéve és büszkesége és nagy lehetőség a szászváriak számára – nyilatkozta Dunai Péter, Szászvár polgármestere. Hangsúlyozta, hogy példa nélküli az az összefogás, mellyel a szászváriak járultak hozzá a várkastély helyreállításához. A Dél-Dunántúl eddig rejtett, lappangó műemlékének köztudatba emelésével térségfejlesztő lehetőségek nyíltak meg. Ez a hely pedig alkalmas turisztikai események, színházi előadások, konferenciák, zenei estek, szabadtéri programok lebonyolítására is.
Interaktív terek
Több kiállítás is megtekinthető itt az épület változatos történetéről. A vár belső terét teljes egészében akadálymentesítették, így elérhető minden része a mozgásukban és látásukban korlátozottak számára is. Kialakítottak interaktív installációkat, 3D-filmek vetítésére alkalmas termeket is. A várkastély területén továbbá információspont és ajándékbolt is létesül. A volt gazdasági épület múzeumpedagógiai foglalkozások helyszíne, ahol késő középkori játszóházat alakítanak ki.
Forrás: Baranya Megyei Önkormányzat Fotó: Facebook.com – Nagya Csaba
