Területfejlesztési összefüggések, járási tapasztalatok és helyi jó gyakorlatok álltak a szakmai rendezvény középpontjában. A Zala Megyei Önkormányzat 2026. október 20-án rendezte meg a TOP_PLUSZ-3.1.3-23-ZA2-2024-00001 azonosítószámú, „Együttműködő Zala – Vármegyei humán fejlesztések” elnevezésű projekt térségfejlesztési konferenciáját.
Az esemény célja a helyi és térségi társadalmi kihívások áttekintése, a járási műhelybeszélgetések tapasztalatainak bemutatása, valamint a humán fejlesztések és az együttműködések lehetséges irányainak megvitatása volt.
A konferencia három előadása egymáshoz kapcsolódva mutatta be a területfejlesztés, a társadalmi felzárkózás és a helyi szolgáltatások összefüggéseit.
Területfejlesztés és esélyegyenlőség
A nyitóelőadást Dr. Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetője tartotta „Esélyegyenlőség és térségfejlesztés – aktuális kihívások és lehetőségek” címmel. Előadásában Zala megye településszerkezeti és demográfiai sajátosságait, a területi fejlettségi különbségeket, valamint a társadalmi felzárkózást támogató fejlesztési lehetőségeket tekintette át.
Kiemelt figyelmet kaptak a kistelepülések és az aprófalvas térségek sajátosságai, a népességfogyás, az idősödés, továbbá a munkahelyek és a közszolgáltatások elérhetőségének kérdései. Az előadás rámutatott arra, hogy a társadalmi hátrányok gyakran területi tényezőkkel is összekapcsolódnak, ezért a fejlesztések tervezésekor a helyi adottságok és a különböző társadalmi csoportok szükségleteinek egyaránt érvényesülniük kell – különösen igaz ez a projekt kiemelt célcsoportjai szempontjából.
Mit mutattak a járási műhelybeszélgetések?
A projekt keretében elvégzett piackutatás és a hat járásban megtartott műhelybeszélgetések eredményeit Fazekas Gergely területfejlesztési szakértő ismertette. A piackutatás során több mint 300 helyi és térségi intézményt, szervezetet és egyéb szereplőt azonosítottak, a műhelybeszélgetéseken pedig több mint nyolcvan szakember osztotta meg tapasztalatait.
A műhelybeszélgetések során négy, több járásban is visszatérő kihívás rajzolódott ki: az elöregedés és a népességfogyás, a gyermekeket érintő problémák összetettebbé válása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei, valamint a szakemberhiány. A tapasztalatok szerint a szolgáltatások igénybevételét nemcsak a kapacitások korlátai, hanem az aprófalvas településszerkezet, a közlekedési nehézségek és az információhiány is akadályozhatja.
A műhelyek ugyanakkor a meglévő együttműködések és helyi jó gyakorlatok jelentőségére is felhívták a figyelmet. Az önkormányzatok, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatók, az oktatási és egészségügyi intézmények, valamint a civil szervezetek közötti kapcsolatok fontos alapot jelenthetnek a további fejlesztésekhez.
Együttműködés a mindennapi segítő munkában
A helyi szolgáltatások működését és a szakmai együttműködések gyakorlati lehetőségeit Jakabfi László, a Keszthelyi Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője mutatta be. Előadása kitért a családsegítés és a gyermekjóléti munka során felmerülő problémákra, a szakemberek közötti kommunikáció jelentőségére, valamint a közösségi kezdeményezések szerepére.
A bemutatott példák között szerepeltek a fiatalokat megszólító kortárssegítő programok, amelyek a kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztésével, valamint az empátia erősítésével támogatják a megelőzést és a közösségi kapcsolatokat. Az előadás egyik fontos megállapítása szerint a hatékony segítő munkához az intézmények önálló feladatellátása mellett rendszeres szakmai párbeszédre és összehangolt tevékenységre is szükség van.
A tapasztalatok a további munkát is segítik
A konferencia megerősítette a projekt egyik alapvető célját: a helyi társadalmi problémák feltárása mellett a már működő szolgáltatások, együttműködések és jó gyakorlatok megismerését, valamint a tapasztalatok megosztását. Mindhárom előadás kitért a projekt kiemelt célcsoportjainak helyzetére és szükségleteire, különös tekintettel a nőkre, a mélyszegénységben élőkre, a roma nemzetiségűekre, a fogyatékossággal élő személyekre, valamint a gyermekekre és az idősekre. A járási műhelybeszélgetések és a szakmai előadások alapján a további fejlesztésekben kiemelt szerepet kaphat a szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása, a helyi szereplők közötti kapcsolatok erősítése, illetve az egyes célcsoportokat érintő szükségletek fokozott figyelembevétele.
Az „Együttműködő Zala – Vármegyei humán fejlesztések” projekt a járási tapasztalatok feldolgozásával, szakmai programokkal és a partnerségi kapcsolatok fejlesztésével kíván hozzájárulni a helyi humán fejlesztések eredményességéhez.
Forrás: Zala Megyei Önkormányzat
