full screen background image
Search
2017. szeptember 22. péntek -
  • :
  • :

Fehérvári Tamás: a megyék készen állnak minden feladatra, mely erősíti őket

Fehérvári Tamás: a megyék készen állnak minden feladatra, mely erősíti őket

2017.06.09. Székesfehérváron tartották meg szerdán a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) és a Belügyminisztérium (BM) közös szervezésében a „Megyei jogú városok – megyék és települések együttműködése” című programsorozat zárórendezvényét.

A konferenciát a Belügyminisztérium KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-0002 azonosítószámú, „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” című kiemelt projekt keretében tartották meg. A projekt célja, hogy hozzájáruljon a hatékony és szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakításához.

A rendezvényen köszöntőt mondott Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. A konferenciát dr. Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztésért felelős helyettes államtitkár, illetve Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, egyben a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke nyitotta meg. Előadást tartott – a Miniszterelnökség képviseletében – Vitályos Eszter, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, és – a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében – Oláh Gábor regionális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár.

A program záró rendezvénye nem valaminek a végét jelenti, a program révén valami elkezdődött és annak köszönhetően tovább folytatódhat a központi közigazgatás és a megyei önkormányzatok által közösen végzett munka – tudatta köszöntőjében Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár.

Pogácsás Tibor. Fotó: MÖOSZ.com.

Kijelentette, az önkormányzatiság kiállta az idők próbáját, illetve azokat az átalakításokat, melyeket az elmúlt időszakban a kormányzat eszközölt. Hozzátette, az önkormányzatok és a kormányzat közötti munkamegosztás kérdése továbbra is napirenden van.

Mint mondta, bár bizonyos, az önkormányzatok által korábban végzett feladatok ellátása átkerült az államhoz, az önkormányzatok számára keletkeznek új feladatok és lehetőségek az uniós pályázati rendszeren belül és kívül egyaránt. Hozzáfűzte, már készülnek az időszakra, amikor az unióból érkező fejlesztési források helyett a hazai támogatások szétosztását oldják meg az önkormányzatok közreműködésével.

Mint fogalmazott, az állam és a polgárok elsősorban az önkormányzatokon keresztül találkoznak egymással, és az emberek számítanak az önkormányzatok segítségére. Azt is elmondta, hogy a megyéknek óriási történelmi hagyományuk van, másrészt a megyei önkormányzatoknak van politikai, illetve egyéb szervezeti tapasztalatuk ahhoz, hogy segítséget nyújthassanak a kisebb, vagy nagyobb települési önkormányzatoknak is.

Pogácsás Tibor úgy véli, hogy a program, melynek a záró rendezvényét tartották Székesfehérváron, valamint azok a programok, melyeket az önkormányzati államtitkárság vezetésével indítottak, lesz kézzelfogható tartalmi alapja, illetve, hogy azokon keresztül alátámasztható szándékok, kérések fogalmazhatók meg.

Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke megtisztelőnek nevezte Fejér megye számára, hogy egy ilyen rangos rendezvény záró állomásának adhatnak helyet Székesfehérváron, „Szent István városában”.

A Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal épülete, előtte Szent István lovasszobra. Fotó: MÖOSZ.com.

Az elnök, csatlakozva Pogácsás Tibor szavaihoz, reményét fejezte ki, hogy a záró rendezvény az első közös pontja egy olyan új útnak, melyen haladva a települések jövője a jelenleginél jobb színvonalon folytatódhat.

Mint mondta, a 2010 előtti kormányzatok a törvényhozás keretein belül megpróbálták a több mint 1000 éves megyerendszert megszüntetni. Hozzátette, a megyék konszolidációját követően a megyék újra léphettek és elindulhattak a területfejlesztés útján, betöltve azt a hiátust, amely a települési és a kormányzati szint között van.

Dr. Molnár Krisztián szerint a megyék jövője továbbra is nagy kérdés, de úgy gondolja, hogy a TOP-ok kapcsán a megyéknek sikerült bizonyítaniuk, hogy készek és alkalmasak arra, hogy területfejlesztési és egyéb középszintű feladatokat lássanak el a jövőben. Hozzáfűzte, a települések irányából is azt a fontos visszajelzést kapták, hogy szükség van egy ilyen közigazgatási középszintre, amely a települések és a kormány között érdemben tudja segíteni a települések és az ott élők munkáját.

Hangsúlyozta, hogy „a megyéknek sem várni kell a csodát”, az a megye jár el helyesen, mely a kötelező és központi feladatokon túlmenően minél több olyan feladatot vállal magára, mellyel ténylegesen be tudja tölteni azt a középszintű szerepét, mellyel segíteni tud a településeknek.

Dr. Molnár Krisztián (j). Fotó: MÖOSZ.com

Saját példát említve elmondta azt is, Fejér megye a TOP esetén is megelőzi a folyamatokat és a források elosztása érdekében a megyei önkormányzat létrehozott egy területfejlesztési Kft-t, mely segít a településeknek a pályázatok beadásában, azok végrehajtásában. Hozzátette, a kistelepülések irányából nagy szükség van erre. Komárom-Esztergom megyével közösen pedig létrehozták a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanácsot, mely jelenleg egy 3,7 milliárd forint értékű fejlesztést hajt végre. Többek között kerékpárutakat alakítanak ki, szőlészeti-borászati fejlesztések valósulnak meg.

Dr. Molnár Krisztián zárásként tudatta a megyék a jelenlegi jogszabályi környezetben is tudnak maguknak érdemi és fontos feladatokat találni.

A megyék feladata a terület- és vidékfejlesztés, a koordináció. Ezek a feladatok jogszabályi szinten azonban kevésbé vannak kimondva – mondta Dr. Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztésért felelős helyettes államtitkár.

Dr. Zöld-Nagy Viktória. Fotó: MÖOSZ.com

Mint tudatta, úgy vélik, hogy a feladatokat a gyakorlati tapasztalatok alapján kell megtölteni tartalommal. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy egy olyan rendezvényen lehet jelen, ahol már arról van szó, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján melyek azok a feladatok, melyeket a megyei önkormányzatok igazoltan képesek ellátni és, hogy milyen további teendőket tudnának még elvégezni.

Kiemelte, hogy 2010 után a megyei önkormányzatok szerepe a szolgáltató jelleg erősítése jegyében változott. Fontosnak nevezte, hogy a közigazgatási rendszer különböző szintekből épül fel. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 2010-ben lényeges döntés volt, mely szerint Magyarország közigazgatásában a középszintet – melyre nagy szükség van – a megyei önkormányzatok jelentik. A települések és a kormányzat között lennie kell egy olyan csatornának, ami képes az érdekérvényesítésre a különböző javaslatok megfogalmazására, a programok végrehajtásának segítésére is – tudatta.

Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, egyben a Megyei Önkormányzatok Országos szövetsége elnöke arról számolt be, hogy a megyei közgyűlési elnökök, a megyei közgyűlési szervezetek sok erőt fejtettek ki annak érdekében, hogy a megyék jelenét, jövőjét meghatározó tárgyalásokon részt tudjanak venni és véleményt tudjanak mondani.

Fehérvári Tamás (j). Fotó: MÖOSZ.com.

Mint az elnök fogalmazott, azt gondolják, hogy a megyék eddig is bizonyították létük fontosságát és azt, hogy jelentős szerepük lehet az államigazgatásban, a magyarországi élet szervezésében.

A megyék készen állnak minden olyan feladatra és tevékenységre, mely erősíti őket és a jövőt biztosítja számukra – jelentett ki Fehérvári Tamás.

– Számos megye, így Tolna is foglalkozott azzal, hogy milyen lehetőségeket lehet találni az elkövetkezendő időszakban a megyék feladatainak meghatározására – fogalmazott a MÖOSZ elnöke. Kiemelte, úgy vélik, hogy lesz feladat számukra és úgy gondolják, hogy ennek a feladatnak az ellátására a megyék a mostani szerkezetben „képesek alkalmassá válni”.

Hangsúlyozta, ennek érdekében a megyék felajánlják a segítségüket mind a kormányzatnak, mind pedig azoknak, akik az elkövetkezendő időszak feladatait koordinálni fogják. Tudatta, bízik abban, hogy a megyék komoly feladatokat fognak kapni és ezeket ígérete szerint megoldják majd.

– Bízom abban is, hogy a nem zárul le a következő időszak újragondolása. A megyék készen állnak hogy ebben aktívan közreműködjenek, tudásukat, lehetőségeiket felhasználva e célra – zárta beszédét Fehérvári Tamás.

Vitályos Eszter, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár szakmai előadásában a fejlesztéspolitikai szabályozás területén lévő újdonságokról, illetve a TOP-ot érintő jogról szólt, illetve bemutatta a kifizetéseket érintő előrehaladást.

A TOP felhívásokat érintő módosításokról tudatta, tekintettel arra, hogy a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a felhívások jelentős része már meghirdetésre került, a felhívásokra vonatkozó 24 hónapos kötelező nyitva tartási szabály felülvizsgálatra szorult.

A gyakorlati tapasztalatok alapján a 24 hónapos nyitva tartási szabályt érdemes úgy módosítani, hogy az adott irányítóhatóság dönthesse azt el, hogy meddig tartja nyitva a felhívást. A támogatást igénylők közötti esélyegyenlőség biztosítása, valamint a támogatási kérelmek benyújtása megkönnyítése érdekében a szabályozás két részletszabálya kiegészül – tudatta Vitályos Eszter.

Vitályos Eszter. Fotó: MÖOSZ.com

Folyamatos elbírálás esetén a felhívások felfüggesztése, vagy lezárása csak az erről hozott döntés közzétételét követő harmadik napon lehetséges. Szakaszos elbírálás esetén a támogatási kérelmek benyújtására nyitva álló időszakban az adott értékelési szakasz lezárása csak az erről szóló döntés közzétételét követő nyolcadik napon lehetséges – mondta az államtitkár.

Mint közölte, a támogatási szerződéseket érintő módosításokat is eszközöltek. Ilyen, hogy a projekt fizikai befejezésének határideje csak az Irányító Hatóság (IH) előzetes hozzájárulása esetén haladhatja meg a felhívásban, illetve a pénzügyi eszközök esetén a pénzügyi közvetítővel megkötött finanszírozási megállapodásban rögzített végső határidőt. Hozzátette, a hosszabbítás lehetősége korlátozott lesz.

A támogatási szerződések megkötése előtt a feltételek teljesítésére nyitva álló idő az IH saját hatáskörén belül hosszabbítható lesz. Megjegyezte, eddig el kellett állni az olyan támogatási szerződésektől, ahol a kedvezményezett nem teljesítette az előírt feltételeket.

Közölte, pénzügyi lebonyolítást érintő módosításokat is eszközöltek. Mint mondta, a központi költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, illetve a közvetlen, vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok részére a tervezettel előírt projektszintű likviditási terv elkészítésének kötelezettsége biztosíthatja a kedvezményezetti kör, illetve az intézményrendszer számára a pontosabb tervezést, valamint az előlegigénylés megalapozottságát. Emellett a módosítás az érintett kedvezményezetti kör likviditási szükségletét is biztosíthatja – fogalmazott Vitályos Eszter.

Tudatta, a költségtípusokra vonatkozó módosítással az egyes konstrukciók tekintetében az úgynevezett „szoft költségekre” irányadó százalékos korlátot meg lehet haladni.

Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke (j). Tőle Balra Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. Fotó: MÖOSZ.com.

Vitályos Eszter emlékeztetett, a területi kiválasztási eljárásrend alkalmazása esetén a Döntés Előkészítő Bizottság (DEB) tagja a területi szereplő képviselője, a területi szereplő által delegált tag a DEB-ben a területi szereplő közgyűlése határozatában hozott döntési javaslatot kell, hogy képviselje. Hozzátette, a területi fejlesztési programok hatékony megvalósulása érdekében szükséges, hogy a területi szereplő maga is meggyőződhessen a közgyűlés határozatában szereplő álláspont döntési javaslatban történő megjelenéséről. Ezért indokolt a DEB által összeállított döntési javaslatot visszamutatni a területi szereplő számára.

A tervezett jogszabályi módosítások kapcsán elmondta, a 272-es kormányrendelet alapján jelenleg a kormány előzetesen állást foglal azoknak a projekteknek a tekintetében, amelyek támogatását az IH egymilliárd forintot meghaladó összegben javasolja megállapítani. Tudatta, sok ilyen projekt van és ezek esetében hosszabb időt vesz igénybe a döntéshozatal. Ezért a tervezett változtatás szerint a jövőben már csak a hárommilliárd forintot meghaladó projekteket kell a kormány elé terjeszteni.

Az EU-s támogatások hatékony felhasználásához a jól előkészített projektek járulnak hozzá a leginkább. A megvalósítás során szerzett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a projektek végrehajtása során jelentkező költségnövekmény sokszor a projektek nem megfelelő előkészítéséből ered, ami veszélyezteti a projekt megvalósulását és kiemelt audit kockázatot hordoz magában – tudatta az államtitkár.

Mint hozzátette, az Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság és a stratégiai kabinetek sok ilyen költségnövekményes előterjesztés tárgyaltak. A tapasztalatok szerint a közbeszerzések kapcsán sokkal magasabb összegre érkeznek be az ajánlatok, mint ahogy a projektben korábban be lettek tervezve.

Ezért indokolt a projektek tervezési és előkészítési tevékenységei kapcsán a közbeszerzési költségeken kívül eső összes elszámolható költség 5 százalékról 7 százalékra történő emelése – tájékoztatott.

Ugyancsak elmondta, hogy a hatályos jogszabályok alapján a projektek esetében a mérföldkő elérését megelőzően, utófinanszírozású időközi kifizetések esetén kifizetési igénylés csak abban az esetben nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10 százalékát, de legalább a kétszázezer forintot.

A tapasztalatok nyomán úgy döntöttek, hogy megteremtik annak a lehetőségét, hogy az IH ezektől alacsonyabb mértékeket is meghatározhasson felhívásonként – tájékoztatott Vitályos Eszter.

Arról is szólt, hogy a hatályos szabályozás értelmében a támogatási igény benyújtása során a támogatást igénylőnek projektszintű mérföldkövet kell meghatároznia. A jelenlegi szabályozás minimum egy, a projekt fizikai befejezéséhez kapcsolódó mérföldkő tervezését írja elő azzal, hogy az nem eshet egybe a záró kifizetés benyújtásával.

A tapasztalat alapján indokolt megteremteni a projekt megvalósítása folyamatos előrehaladása érdekében a szakmai beszámoló és a kifizetések elválasztásának lehetőségét – tájékoztatott Vitályos Eszter a 272-es kormányrendelet tervezett módosításairól.

Az államtitkár tudatta, elérkeztek a TOP döntéshozatali mechanizmusának célegyenesébe és most már csak a támogatási szerződések megkötése, illetve a projektek végrehajtása van hátra.

Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke (b), a képen jobbra Németh Zoltán, a Győr-Moson Sopron Megyei Közgyűlés elnöke. Fotó: MÖOSZ.com

A teljes fejlesztéspolitikai palettát illetően eddig 8862 milliárd forint értékben került sor felhívások meghirdetésére. Ebből a TOP 492 milliárdot tesz ki. Összesen 4752 milliárd értékben ítéltek meg támogatást, amiből a TOP-konstrukciók 334 milliárdot fednek le. Kifizetés 1904 milliárd forint értékben történt, melyből a TOP közel 90 milliárdot tesz ki – tájékoztatott az államtitkár.

A támogatások területi megoszlását tekintve elmondta, hogy az uniós források jelentős része Borsod-Abaúj-Zemplén-, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Csongrád-, Somogy-, és Hajdú-Bihar megyébe került.

A TOP-okkal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a meghirdetett és megítélt támogatásokat, valamint a kifizetett összeget tekintve négy megye – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Bács-Kiskun – van, ahova jelentősebb TOP-támogatás került.

A pályázati konstrukciók értékét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén vezet 93 milliárddal, a második Szabolcs-Szatmár-Bereg 88,5 milliárddal, a harmadik Bács-Kiskun 62,9 milliárddal, a negyedik pedig Békés megye 56,2 milliárd forinttal. Ez a négy megye a TOP-os kifizetések 37 százalékát fedi le.

A megítélt támogatásokról szólva Vitályos Eszter elmondta, Hajdú-Bihar vezeti a listát 31,7 milliárd forinttal, míg a második Borsod-Abaúj-Zemplén 31,2 milliárddal, Győr-Moson-Sopron megye a harmadik 24,3 milliárddal, a negyedik pedig Csongrád megye 23,9 milliárd forinttal.

A kifizetések listáján Borsod-Abaúj-Zemplén megye az első 11, 6 milliárd forinttal, a második Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8,9 milliárddal, a harmadik Békés megye 7 milliárddal, a negyedik pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye 6,9 milliárddal – zárta előadását Vitályos Eszter.

Oláh Gábor regionális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a TOP-pal kapcsolatban emlékeztetett, Magyarország kormánya úgy döntött, hogy a területfejlesztésre rendelkezésre álló közel 1300 milliárd forintot az önkormányzatokon keresztül juttatja el a gazdaságba. A munkában pedig a megyei önkormányzatok a kormány partnerei.

Kijelentette, hogy ez a munka rendkívül gyümölcsöző együttműködésben történik.

Hozzátette, a források mértékét az egyes megyék nagysága szerint határozták meg, ami újdonság. Mint mondta, így olyan települések versenyeznek egymással, melyek nagyjából hasonló helyzetben vannak.

Oláh Gábor. Fotó: MÖOSZ.com

Szintén emlékeztetett, a felhívásokat két körben hirdették meg. Tudatta, az első körös felhívások esetében a napokban kötik meg a támogatási szerződéseket, valamint, hogy az előlegeket június folyamán utalják. Elmondta, hogy ezzel nagyjából a munka feléhez értek.

A második körös pályázatok kapcsán arról tájékoztatott, hogy megjelentek a felhívások. Ezen pályázatok beadási határideje június és július – tette hozzá. Oláh Gábor azt mondta, hogy szeretné, a nyár végére ezeket a pályázatokat meg tudnák vizsgálni és kora ősszel döntést is tudnának hozni azokról.

Tudatta a TOP keretében összesen 69 felhívás jelent meg 1262 milliárd forint értékben a megyék és a megyei jogú városok számára, a kormány által kitűzött március 31-i határidő előtt.

A megyék részére 35 felhívás jelent meg, ebből 18 nyitott, 17 zárult le, a megyei jogú városok részére pedig 33 meghirdetett felhívás közül 17 nyitott és 16 zárult le. Ezt kiegészíti a CLLD (Közösség Által Irányított Helyi Fejlesztés) keretében kiírt, lezárt felhívás 46 milliárd forint értékben.

A TOP keretében ezzel a megyék számára összesen 797 milliárd forint, a megyei jogú városok számára összesen 419 milliárd forint értékben érhetőek el európai uniós fejlesztési források – tudatta a helyettes államtitkár.

Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke. Fotó: MÖOSZ.com

Kiemelte, a 69 meghirdetett felhívásból 68 a várakozások szerint alakult. Hangsúlyozta, ez kiváló eredmény és nagyon jól mutatja a megyei önkormányzatok, illetve önkormányzati szakemberek által hozzáadott értéket.

Elmondta, június folyamán várhatóan mintegy 155 milliárd forint előleget fizetnek ki a kedvezményezetteknek, az év végére pedig a források több mint fele eljuthat azokhoz, ami a likviditás szempontjából rendkívül fontos.

A jogszabályi változtatásokkal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelet 64. § következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Területi kiválasztási eljárásrend esetén a (2) bekezdés szerinti döntési javaslatot az irányító hatóság megküldi a területi szereplő részére egyetértés céljából.”

Továbbá elmondta, hogy a 64. § (4) bekezdése szerinti esetben csak akkor hozható támogatási döntés, ha a területi szereplő a részére megküldött döntési javaslattal változatlan formában egyetértett és erről a közgyűlés határozatot hozott.

Oláh Gábor arról is beszámolt, hogy májusban információs nap sorozatot indítottak, melynek keretében eddig mintegy 1500 kedvezményezettel tudtak személyesen egyeztetni az IH, a Magyar Államkincstár, mint közreműködő szervezet, valamint a Széchenyi Programiroda bevonásával. Az információs nap célja, hogy a támogatási szerződések megkötése minél egyszerűbben megtörténhessen, illetve, hogy a kedvezményezettek minél gyorsabban hozzájuthassanak a támogatáshoz, melyből meg tudják kezdeni a projektek megvalósítását.  A helyettes államtitkár a rendezvénysorozatot eredményesnek nevezte.

Zárásként azt is elmondta, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklus az Európai Bizottságnál két évet csúszott a megfelelő rendeletek elfogadásának hosszúra nyúlt ideje miatt. Kijelentette, hogy ezt a csúszást Magyarország ledolgozta, így az év végén megfelelő időarányos teljesítéssel zárul az operatív program.

A rendezvény zárásaként Varga Péter, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda moderátora vezetésével workshopot tartottak, melyen a megyei önkormányzatoknál dolgozó szakemberek fejthették ki véleményüket és tehettek különféle ajánlásokat szabadon. A műhelymunkán elhangzott javaslatokról később számolunk be a MÖOSZ.com oldalon.

Workshoppal zárult a szakmai konferencia. Fotó: MÖOSZ.com.

Ez volt a MÖOSZ és a BM közös szervezésében lezajlott rendezvénysorozat ötödik és egyben záró állomása. A nyitórendezvényt áprilisban Kecskeméten tartották, melyet követően Szombathelyen, Hollókőn és Ópusztaszeren tartottak egy-egy konferenciát.

A vezető képen Fehérvári Tamás, a MÖOSZ elnökének megnyitója. Fotó: MÖOSZ.com

Kapcsolódó anyagok:
Ópusztaszeren tartották az önkormányzati fejlesztések projekt soros rendezvényét
A megyei önkormányzatok szerepének vizsgálata
Közös gondolkodással tervezik a jövőt a megyék és a központi kormányzat

MÖOSZ.com




Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

More in dr. Zöld-Nagy Viktória, Fehérvári Tamás, Fejér megye, konferencia, Magyarország, Molnár Krisztián, Oláh Gábor, pályázat, Pogácsás Tibor, Székesfehérvár, TOP
Close