2016.09.20. Széchenyi István szellemi öröksége, felelősségtudata több annál, mint ami az örökségéből fennmaradt és ma is kézzelfogható – fogalmazott Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke kedden a Fejér megyei Kápolnásnyéken, ahol az államférfi születésének 225. évfordulója alkalmából szobrot avattak.
Gulyás Gergely a Dabasi-Halász-kastély kertjében felállított szobor előtt hangsúlyozta, hogy “a kézzelfogható és az eszmei hagyaték egysége teszi teljessé Széchenyi életművét”, amely előidézte a nemzet történelmének eddigi legnagyobb fejlődését, a reformkort, a forradalmat és szabadságharcot, továbbá az elnyomásban nemzeti ellenállást hozott.
Úgy vélte, Széchenyi élete és munkássága kiváló példája annak, hogy “a legyőzhetetlen emberi múlandóság mellett úgy lehet hasznos életet élni, maradandót alkotni, ha felismerjük, hogy a közösség szolgálata, a nemzeti közösségért hozott áldozat felettünk álló távlatot nyit, rajtunk túlmutató és az emberi életet meghaladó emléket állít”.
Gulyás Gergely szerint Széchenyi a ma emberét megtanítja arra, hogy “a pártok felett és a napi politikai érdekellentétek felett van valami, ami átfogó, ami nem lehet az egyszerű hétköznapok része: álmok és valóság összefonódása, ami a mindennapi kihívásokra válaszokat ad”.
Emlékeztetett arra: kevés család mondhatja el magáról, hogy apa és fia is egy ország történelmének legkiválóbb államférfija volt. Széchényi Ferenc tettei elhalványultak a legnagyobb magyar árnyékában, pedig a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár megalapítója volt – tette hozzá.
Az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy Széchenyi István mindössze 32 évesen, az 1823-as pozsonyi országgyűlésen ajánlotta fel egyéves jövedelmét egy tudós társaság létrehozására és mindezt magyar nyelven tette. “Első korszakos megnyilvánulása egy párját ritkítóan gazdag életműnek, amely hozzájárult ahhoz, hogy a Habsburg elnyomás és a közeledő nemzethalál víziójába süllyedt magyarság felemelje fejét” – fogalmazott hozzátéve: Széchenyi a legnagyobb alakja volt annak a kornak, amelyben nemesek saját vagyonukat felajánlva tettek a haza felemelkedéséért. Ezt a kort áthatotta a nemzettudat és a modernizáció, a világra való nyitottság és a cselekvő őszinte hazaszeretet.
Tessely Zoltán országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a reformkori nagyok mindegyike a magyar jövő megteremtésén munkálkodott. “Széchenyi István alakja mellett állva érezhető igazán, hogy nemzetünk háza erős kősziklára épület, azonban szembesít azzal is, hogy ma olyan világot élünk, ahol döntésünk határozhatja meg hosszútávon a tőlük örökölt nemzet jövendőjét” – utalt az október 2-i népszavazás fontosságára Tessely Zoltán.
L. Simon László országgyűlési képviselő elmondta, hogy Klebelsberg Kunó és Széchenyi István után legközelebb Magyary Zoltán kap szobrot Kápolnásnyéken. Emellett Fejér megyei közéleti személyiségeknek emléket állító falat is terveznek a kertbe – tette hozzá.
MTI
A képen: Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kazai Viktor, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány elnöke, Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke és L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő (b-j) leleplezi Széchenyi István mellszobrát, Pogány Gábor Benő alkotását Kápolnásnyéken 2016. szeptember 20-án. MTI Fotó: Bodnár Boglárka
