2026.08.19. Kedvező földrajzi fekvése miatt megtalálható a területen – az őskor késői szakaszától kezdve – szinte minden emberi kultúra nyoma.
A honfoglalás után, Szent István idejében Kisbéren és környékén már kialakult falu-rendszer létezett. A 13. század elejére a régi települések megerősödtek, és a népesség növeke-dése miatt gyakorivá váltak az ún. falu-szétköltözések. A fennmaradt oklevelekben 1277-ben három Bér faluról olvashatunk. A szétköltöző rajok a régi falu nevét Kisbérként örökítették meg.
Az első írásos feljegyzések 1277-ből valók, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést, a három Bér nevű falu földjét, amelyen egykor szakácsnépek és más hercegi udvar-nokok éltek. IV. László király a Szent Mihály Arkangyalról elnevezett hántai prépostságnak adományozta. Az oklevelekben 1358-ban már csak két Bért említenek, Kisbért (Kysbeyr) és Nagybért (Beyr Nog), ezek egyházi birtokok maradtak egészen a török háborúkig. Veszprém megye – amelyhez Kisbér és vidéke települései tartoztak – a 15. század végére virágzó képet mutatott.
A településeket az 1529-ben Bécs ellen vonuló török sereg elpusztította, de a falvak lakosai hamarosan visszatértek és újra felépítették házaikat. Azonban a kiújuló török háborúk alatt Kisbér megint elpusztult.
A területet 1620 körül Balogfalvi Siey János, a győri vár lovashadnagya telepítette be jobbágyokkal. 1641-ben Kisbér ismét egyházi tulajdonba került. Ahogy a parasztság életkö-rülményei a hódoltsági viszonyok alatt normalizálódtak, az állattenyésztés mellett megélénkült a gabonatermesztés is.
A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok mellé állt a falu. A 18. században Kisbér a Batthyány család birtokába került. Batthyány Tódor 1795-ben kérte II. Ferenc királytól Kis-bér mezővárossá nyilvánítását, amely 1797-ben valósult meg. A kiváló gazdasági szakember a kisbéri birtokot mintagazdasággá fejlesztette.
A család kiemelkedő személyisége, gróf Batthyány Kázmér az 1849-es magyar kor-mány külügyminisztere volt. Ő ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaságnak teljes rohonci és kisbéri könyvtárát. A gróf kisbéri birtokán már 1829-ben angol telivéreket tenyésztett. Világos után emigrációba kényszerült, birtokát elkobozták, és 1853-ban – I. Ferenc József jóváhagyá-sával – létrehozták a kisbéri Császári és Királyi Katonai Ménest, a kiegyezés után a Magyar Királyi Állami Ménest. Az intézmény felső irányítása Kozma Ferenc kezébe került, akinek működése az egész ország lótenyésztését hosszú időre meghatározta.
Világhírű versenylovak – Buccaneer, Cambuscan, Kisbér, Kincsem és ivadékaik – tet-ték Kisbér nevét ismertté szerte a világban. Az itt kitenyésztett angol félvér lófajtát ma is „kisbéri félvér” néven ismerik a világ lótenyésztői. Kisbér egészen a második világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára volt.
A ménesbirtok központját a Batthyány-kastély, a királyi lovarda és az ehhez tartozó is-tállórendszer, valamint a Tiszti Kaszinó alkotta. A Batthyány-kastély 1770-ben épült barokk stílusban, 1840-ben klasszicista stílusban átalakították.
A Kiskastélyt a 19. század elején építtette Batthyány Antal József és eredetileg ker-tészlakásként üzemeltették, majd a ménes 1853-as megalapításától fogva a ménesparancsnoki lakás funkcióját töltötte be.
Az 1860-ban megépült déli vasútvonallal és az 1902-ben átadott Bánhida – Pápa helyi-érdekű vasúttal a település fejlődése felgyorsult. Az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében a 20. század első harmadában közkutakat fúrtak, 1930-ban kiépült az elektromos hálózat.
A virágzó település fejlődését a második világháború törte meg. 1944-ben a ménes ló-állományának értékesebb részét Németországba menekítették, a háború befejezése után, 1947-ben szállították haza. A versenylótenyésztés 1953-ban indult el újra, de az eredményesen mű-ködő ménest 1961-ben megszüntették.
Kisbért 1986. január 1-én avatták várossá.
2000. március 15-e óta a Kiskastély ad otthont a Kisbér város történetét bemutató állandó helytörténeti kiállításnak.
Kulturális örökség: Angolpark, 1774, Nagyboldogasszony római katolikus templom és plébánia, 1783, barokk, Református templom, 1941, Báró Wenckheim Béla lovasszobra, 1901, Fadrusz János
Modern európai érték: Magyar Királyi Lovarda, Közép-Európa legnagyobb fedett lovardája, 1858, Kisbéri Ipari Park, Mini-Magyarország Makettpark
Programajánló: Kisbéri Napok, július, Hegedűs Pál Helytörténeti Múzeum
