2026.07.23. A település elnevezése személynévre vezethető vissza, először Cem formában fordul elő egy 1209-ben kelt oklevélben. Csém a 13. századtól a Pannonhalmi Bencés Apátság birtoka volt, a 18. századtól pedig az Esztergomi Érsekségé.
A török által 1547-ben elpusztított falu csak lassan népesült be újra. A 18. század első felében, Esterházy Imre érseksége idején telepítettek jobbágyokat és zselléreket Csém-pusztára. Az 1848-as állapot szerint már 148 római katolikus és 3 református lakosa volt a falunak.
A 19. század közepétől – az érsekség birtokainak átszervezése idején – gyors fejlődésnek indult a település. Új területeket vettek művelés alá, növelték az állatállományt, és korszerű mezőgazdasági gépeket vásároltak.
A csémi templomot 1844-ben kezdték el építeni, de a szabadságharc eseményei miatt csak 1849-ben szentelte fel Scitovszky János esztergomi érsek Szent Anna tiszteletére. Ugyanebben az évben egytantermes, tanítói lakással ellátott iskola is épült. A 19. század végétől az Ácsi Cukorgyár közelsége miatt a cukorrépa-termesztés játszott kiemelkedő szerepet. Ebben az időben vált híressé a csémi körte, amelyet a kiváló talajra telepített gyümölcsös adott.
Az első világháború megtörte ezt a fejlődést, azonban a falu talpraállt, és 1938-ban Csémen avatták az ország akkori legmodernebb sertéshizlaldáját. Az átadó ünnepségen részt vett Serédi Jusztinián hercegprímás és Horthy Miklós kormányzó is. A második világháború pusztítása nem kerülte el a települést: a templomtorony, a harang és az orgona is megsérült a harcokban.
Csém közigazgatásilag korábban Mocsához, 1946-tól Kisigmándhoz tartozott, 1971-ben pedig Nagyigmándhoz csatolták. Csém 1989. január 1-jé-től önálló község.
A falu nevezetes szülötte Réthei Prikkel Marián Lajos esztergomi bencés paptanár (1871-1925). Filológusként a régi magyar nyelvet kutatta, etnográfusként néptáncokat gyűjtött, 1916-tól az Esztergom és Vidéke című lapot szerkesztette.
Kulturális örökség:
Szent Anna római katolikus templom, 1844
Modern európai érték:
Sano – Modern Takarmányozás Kft.
Programajánló:
Néptánc Fesztivál, minden év májusában
Forrás: Mi Komárom-Esztergom vármegyeiek vagyunk – szerző: Terplán Zoltán. Fotó: Forgács József
