2026.09.10. Mészárosné Tóth Annamáriával, A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának irodavezető-helyettesével folytatjuk interjú-sorozatunkat. Célunk bemutatni azt, a sokszor a színfalak zajló munkát, amellyet kollégáink Jász-Nagykun-Szolnok vármegye fejlődéséért végeznek. Olvassák szeretettel a vele készült interjúnkat.
„A hivatalos kapcsolatok mögött mindig emberek vannak” –nemzetközi együttműködések a vármegyei önkormányzatnál
Angliától Kínáig szerteágazó nemzetközi kapcsolatokat ápol Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Mészárosné Tóth Annamária, az önkormányzati hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának irodavezető-helyettese végigkísérte ezen kapcsolatok alakulását. Emellett az utóbbi években a fejlesztési tervek jelentik a legtöbb feladatot.
– Évtizedek óta koordinálja a vármegyei önkormányzat külügyi kapcsolatait. Hogyan emlékszik a kezdetekre?
– Több mint két évtizede, az Európai Integrációs Iroda létrejöttekor csatlakoztam a megyei önkormányzathoz. Az uniós csatlakozásra való felkészülés, a nemzetközi kapcsolatok építése és az egyre bővülő együttműködések miatt új munkatársakat kerestek. Akkor indult egy olasz kapcsolat is, és olyan kollégát szerettek volna, aki tud olaszul. Az angol és az olasz nyelvtudás együtt akkor nagyon jó kombinációnak számított, a nyelveket beszélő pedagógusként így kerültem a csapatba.
Bár teljesen más terület volt, mint a pedagógia, gyorsan megtaláltam benne azt, ami mindig fontos volt számomra: az emberekkel való kapcsolatot. Talán ezért is tudtam könnyen azonosulni ezzel a munkával. Szívem mélyén mindig is pedagógus maradtam, az emberekkel való foglalkozás, a figyelem, a kommunikáció ugyanúgy része ennek a munkának is. Ráadásul a kezdeti időszakban rengeteg olyan program volt, amely közel állt a korábbi világhoz: iskolai együttműködések, nagyon sok fiataloknak szóló projekt, kulturális találkozó következezett évente egymás után.
– Mennyiben változott ez a terület az évek során?
Jelentősen. Bár a nemzetközi kapcsolatok koordinálása és megvalósítása nem tartozott a kötelező feladatok közé, megyénk mindig kiemelt figyelmet fordított a nemzetközi kapcsolatok ápolására, igaz, hogy akkor ehhez még megvolt a költségvetési keret is. Kezdetben külön iroda, a már említett Európai Integrációs Iroda menedzselte a nemzetközi együttműködéseket. Ezek köre egyre bővült, és 2012-re már 23 külföldi megyével álltunk kapcsolatban. Ezeknek a megyei partnerségeknek a keretében nyílt lehetőség számos testvérkapcsolat létrejöttére települések, intézmények, iskolák, civil szervezetek között.
Ebben az időszakban havi szinten is rengeteg változatos és színes programot szerveztünk. Volt köztük sok ifjúsági, kulturális, turisztikai, gasztronómiai és sportprogram, különböző területen dolgozó szakemberek csereprogramja, hagyományainkat bemutató néptánc fesztivál, helyi termelők bemutatkozásai, stb. Sokan talán azt hiszik, hogy a nemzetközi kapcsolatok csak politikai vagy hivatalos kapcsolatépítésről szólnak, pedig valójában több ezer ember vett részt ezeken az eseményeken a legszélesebb korosztály bekapcsolódásával.
A 2012-es közigazgatási változások nagy hatással voltak erre a területre, a megyei önkormányzatok fő feladatává a területfejlesztés, vidékfejlesztés és területrendezés vált. Az új feladatkörök előtérbe kerülésével jelentősen lecsökkent a nemzetközi programok száma és pénzügyi fedezete is. Az együttműködések főleg a határ menti magyar kapcsolatok erősítését célozták, különösen az erdélyi térségben, ahol először Hargita megyével, majd Kovászna és Maros megyékkel indult el a kapcsolat, így a teljes Székelyfölddel alakult ki együttműködés. Emellett a hosszú évekre visszanyúló, aktív kapcsolatok (angol, francia, román) éltek még tovább, és új irányként a keleti, köztük kínai együttműködések kiépítése is elindult.
– Mely programokra emlékszik vissza a legszívesebben?
– Nagyon sok emlékezetes volt, de talán az egyik legkülönlegesebb a Challenge program volt, amely az angol Durham, a francia Somme és megyénk közötti együttműködés keretében működött évente váltakozó helyszínen. Papíron sportverseny volt, de valójában sokkal többről szólt. A gyerekek megismerték egymás kultúráját, iskoláit, szokásait. Ami különösen érdekes volt, hogy a nyugat-európai gyerekek között is hatalmas volt az érdeklődés. Nem kellett keresni a résztvevőket, túljelentkezés volt, nagyon szerették ezt a lehetőséget. A sport természetesen mindig versengés is volt – mindenki nyerni akart –, de a lényeg az volt, hogy -sok esetben máig tartó – barátságok születtek.
Sportprogram volt és szintén évente felváltva rendeztük meg a „Barátság Ünnepét” is az olasz Asti megyével, ahol az olaszos temperamentum és a magyar virtus „csapott” össze felejthetetlen hangulatban; ezt is máig emlegetik a résztvevők.
Három éven át tartó nagy uniós projektünk volt a Folkdancenet program, amelyben 12 ország néptánchagyománya mutatkozott be. A rendezvény alatt a művészeti vezetők egy „testvértánc” koreográfiát, egy közös európai táncot állítottak össze, amit a gálaműsorban adtak elő közösen a résztvevők, és amelyben minden résztvevő ország hagyományai megjelentek.
Természetesen szívemhez közel álló volt a többi program is, de ezek voltak leginkább azok, amiket évente, nagy létszámú résztvevő közreműködésével rendeztünk meg.
Ilyen szempontból idetartozik, bár témájában más az erdélyi egészségügyi szűrőprogram is, amit a JNSZ Hetényi Géza Kórház-és Rendelőintézet orvosokból és szakasszisztensekből álló szűrőcsapata közreműködésével szerveztünk Hargita és Kovászna megyékben pályázati forrásból. A szűrőprogramok alatt a szakemberek évente több ezer szűrővizsgálatot végeztek el zömében elszigetelt településeken, ahol rendszeres orvosi ellátás hiányában a nehéz helyzetben élők számára a szűrések több alkalommal életmentőek voltak.
– Mit jelent egy vármegye számára a nemzetközi jelenlét és a külföldi kapcsolatok építése?
– Elsősorban lehetőséget. Lehetőséget arra, hogy bemutassuk az értékeinket, hagyományainkat, kulturális örökségünket, turisztikai és befektetési lehetőségeinket. Emellett ezek a kapcsolatok tapasztalatcserét, közös projekteket és pályázati együttműködéseket is jelenthetnek. Egy térség értékeit nem kizárólag gazdasági adatokban lehet mérni. Ezek hosszú távú befektetések. Nem mindig azonnal kézzelfogható az eredmény, de hosszú távon ezek a kapcsolatok építik egy térség ismertségét és lehetőségeit.
Sok olyan külföldivel is találkoztunk már, akik gyerekként voltak például nálunk egy program keretében, és felnőttként most visszatérnek, hozzák az ismerőseiket, családjukat, vagy egy itteni élménybeszámoló alapján döntenek úgy, hogy eljönnek. Ezek apró lépések, de az élet más-más területén személyes tapasztalatból is indulhat egy újabb szál az együttműködések eredményeként akár szakmai vonalon is.
– Az elmúlt évtizedek alatt nagyon sok külföldi partnerrel és delegációval találkozott. Alakultak-e ki igazán személyes kapcsolatok?
– Természetesen! Szerintem alapvetően ezek működtetik az egészet. Egy nemzetközi kapcsolat nem attól élő, hogy van róla egy dokumentum vagy egy aláírt megállapodás. Az számít, hogy vannak-e mögötte emberek, akik ismerik egymást, bíznak egymásban, és valóban szeretnének együtt dolgozni. A mai napig vannak olyan külföldi kollégák, akikkel több évtized után is tartjuk a kapcsolatot. Vármegyei szinten is sok olyan kapcsolat van, amely hivatalosan már kevésbé aktív, de az emberek között megmaradt a barátság, és bármikor fordulhatunk egymáshoz, így egy esetleges újabb program esetében zökkenőmentesen onnan indulunk megint, ahol abbahagytuk. Erre több példa is volt a közelmúltban is. Régi kollégák, pedagógusok, diákok, intézmények tartják egymással a kapcsolatot.
– Hogyan fejlődhetnek tovább a nemzetközi kapcsolatok a vármegyei önkormányzatoknál a közeljövőben, illetve milyen egyéb feladatok várnak Önre?
– Ahogy már említettem, a közigazgatási átalakulások után a területfejlesztés vált hangsúlyosabbá, a nemzetközi kapcsolatok terén sokat változtak a keretek. Kevesebb a klasszikus utazás és a korábbiakhoz hasonló nagy program, de a kapcsolatok nem tűnnek el. A digitális eszközök új lehetőségeket adnak. Jó példa erre az angol Durham megyével való kapcsolatunk, aminek keretében évente közös online programban vesznek részt iskolák, közös projekteket készítenek, bemutatják egymásnak az ünnepeiket és hagyományaikat. A lényeg nem változik: a technológia segíthet, de a kapcsolatokat továbbra is emberek építik.
Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye
