Számos kisfilm készült a Pest vármegyei identitásról

Kisfilmek készültek négy témakörben: Sportlegendáink; Természeti értékeink; Hírünk a nagyvilágban; Alkotó nők – akikre büszkék vagyunk munkacímekkel.

Sportlegendáink
Pest Vármegye Közgyűlése által díjazott parasportolókat mutatnak be edzés és kikapcsolódás közben a portréfilmek. A megszólaló versenyzők elsősorban életszemléletükről, a sporthoz és a helyi közösséghez fűződő viszonyukról, személyes élményeikről, sportolói múltjukról, valamint jövőbeli céljaikról beszélnek.

Nagy Ambrus 
A korábban átlagos életet élő, egészséges Ambrust baleset érte, majd valószínűleg ennek következményeként kapott agyvérzést: kerekesszékbe került, sérült a beszédközpontja. A lakóotthonban, ahol azóta él, megismerkedett Kanyó Zsolt gerelyhajító paralimpikonnal. A vele szövődött barátság és a tőle kapott inspirációk hatására kezdett súlylökésbe és gerelyhajításba, nemzetközi versenyekre is kijutott, kiváló eredményekkel. Meglátogattuk az edzésen Dunakeszin, és Szigetbecsén, régi barátja, Gornyák István vízparti horgászházában, ahova rendszeresen járnak közösen feltöltődni, kikapcsolódni, pecázni. Ambrus példája egy szinte lehetetlenül nehéz élethelyzetben való helytállás lehetőségét; István (aki Ambrust rendszeresen támogatja, segíti) az igaz, kitartó barátságot jeleníti meg; Zsolt a társadalom segítőszerepéről, nyitottságáról, a sport megtartó erejéről beszél, miközben bepillantást nyerhetünk a szigetbecsei vízparti víkendházak harmonikus kisközösségeinek életébe és a táj szépségébe.

Kiss Tibor 
Lábszáramputációját követően, protézissel is folytatta az edzést, versenyzést közismert para kajakozónk, Kiss Tibor. Dunavarsányban beszélgettünk vele, ahol gyakran edz, és készül hazai és nemzetközi versenyekre a számos előkelő helyezést elért versenyző. Felidézi a Csepel-szigeti gyerekkori élményeit, amely életreszóló barátságot jelentett számára a Dunával, a vármegye Duna-menti településeivel, a vízi élettel és a sportokkal.

Bostyán Roland
Az autizmussal élő fiatal versenyző Vácon született, itt él és edz. Testnevelő tanára és edzője, Mácsik Miklós segítségével találkozott először az ergométeres evezéssel, amelyben kiemelkedő eredményeket ért el, majd „Miki bá” inspirálta a nyíltvízi evezősport felé is. Életszemléletét Roland különlegesen, kedvenc sportjának képével fogalmazta meg: evezés közben előre és hátra is kell nézni, figyelni folyamatosan, ahogy egyszerre kell a múltunkba és a jövőbe tekintenünk, de mégis leginkább „középen”, jelen kell lennünk. Az edző és versenyző mesél még városukról, a helyi vízisport-közösség összetartásáról, a vízisportok szépségeiről, életükről, eredményeikről.

Természeti értékeink

A kisfilmben fogyatékosággal élők, egészségükben korlátozott emberek és a természet kapcsolatát; valamint Pest vármegyei kirándulóhelyeket, természeti értkéket mutatunk be.

Down szindrómásokat kísértünk el kirándulásukra Vácra, a Ligeti-tóhoz és a Hétkápolna környékére. A Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány több mint 30 éve azért dolgozik, hogy lehetővé tegye több száz fogyatékossággal élő embertársunk családias környezetben történő lakhatását, foglalkoztatását, művészeti képzését és a rászoruló gyermekek, családok ellátását. Rendszeresen szerveznek közösségi programokat, kiemelten túrákat, kirándulásokat a természetben, és ezzel összefüggésben művészeti programjuk során a befogadott élményeket is segítenek kifejezni.
Az Alapítvány részéről Tóth Rebeka, Támogató Szolgálat vezető és néhány „Lámpi”, azaz ápolt szólal meg. Megismerjük, hogy tekintenek a fogyatékosággal élők a világra, milyen eltérő ritmusban létezni a mindennapok hajtásán kívül, és a csendet, a nyugalmat, a nyitottságot, ahogy a tájjal és élőlényeivel érintkeznek.

Hutera Gabriella terápiás állatok nevelésével foglalkozik. Legnépszerűbb „társállata” Cooper, a terápiás póni. Mellette kutyái is hatékonyan vesznek részt fogyatékosággal élő vagy egészségükben egyéb módon korlátozottak terápiájában. A terápiás állatok élményprogramokban gyakori vendégei a fogyatékossággal élőknek, de megfordulnak idősotthonokban, óvodákban, iskolákban is. A beszélgetésből bepillantást nyerhetünk Hutera Gabriella tevékenységébe, életébe, állatokkal, természettel való kapcsolatába a Pilisszántón és környékén tett kirándulás során.

Illés Fanni paralimpiai, világ- és kétszeres Európa-bajnok magyar paraúszó veleszületett fogyatékossággal él, derűs szemlélete, vidámsága mindannyiunk számára példamutató lehet. Rendszeresen járja a természetet férjével, pusztán egy sajátosságnak, „ténynek” kezeli, hogy kerekesszékkel közlekedik. Férje és ő mesélnek arról, hogy soha nem azt nézik, akadálymentes-e az adott túraút, egyszerűen nekivágnak a kalandnak, és ameddig csak tudnak, mennek. A hólepte visegrádi pisztrángos tavakhoz tett barangolásukra kísértük el őket.

A Fóti Somlyó Tanösvényt jártuk be a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének kirándulóival. Az egyesület látássérült tagjai és Bencze Ivett rehabilitációs mentor és tanácsadó meséltek arról, hogyan tájékozódnak a kirándulóhelyeken, és milyen örömforrást szerez nekik a természet érintése, az erdő hangjainak és csendjének hallgatása, amely maga a benső elcsendesülés.

Keve Márton séf és influenszer a közelmúltban egy nyitott szívműtéten esett át, és bár előtte is rendszeresen járta a természetet, most a műtétet követő változásokról mesél. Egyrészt a nagyobb biztonságigényről, másrészt a csendesebb, mélyen átélt élményekről, amelyek egy-egy útja során felmerülnek, megemlíti kedvenc kirándulóhelyeit a vármegyében. A tököli kardiótanösvényen tett tavaszi túrájára kísértük el.

Hírünk a nagyvilágban
Fejezetek Pest vármegye ipartörténetéből

Lloyd Repülőgép- és Motorgyár
Aszódon, a gyermeknevelőintézet műhelyeiben alapított gyár 1913 és 1921 között működött. Jellegzetes a története, hiszen egyfajta összeszerelő üzemnek indult, ahol német sportrepülőgépek gyártását tervezték, majd a licensz alapján megkezdett gyártási folyamatokat, később a repülőgép terveit a magyar találékonyság folyamatos innovációkkal fejlesztette: Viszonylag rövid idő alatt, működésük első évében kifejlesztették saját, hadi célokra (felderítésre) is használható sportrepülőgépüket, amelynek prototípusa rögtön kétszeres világrekorder lett. Az ezt követő évek során szinte felfoghatatlan ütemben kezdődött a gyár és Aszód fejlődése, aminek végül az I. világháború elvesztése, majd a trianoni békeszerződés vetett végleg véget. Rövid, ám tartalmas történetükbe kínálunk betekintést.

Dunakeszi Konzervgyár és a Vitapric
A XX. század legelején alapított, az 1990-es évekig működött az „Oceán”, később Dunakeszi konzervgyár fordulatokban gazdag története megdöbbentő módon követi a század társadalmi eseményeit, viharait. Meghatározó szerepe volt a hazai élelmiszeriparban akár háborús-, akár békeidőkben, termékeik folyamatosan jelen voltak a hazai és nemzetközi piacokon, továbbá nagymértékben befolyásolta a település életét. A gyár történetének rövid áttekintése mellett egyik legkülönlegesebb termékükről, a Vitapric-ről is szót ejtünk, és annak alkotójáról, Szent-Györgyi Albertről, aki egy olyan különleges, magas élvezeti- és tápértékkel rendelkező olcsó „szuperélelmiszert” fejlesztett ki, amelyet rendszeresen vásárolt számos állam hadserege, elsősorban a haditengerészetek, és egyszersmind a magyar konyha ikonikus alapanyagává, ízesítőjévé vált.

Csepel Autógyár
A szigetszentmiklósi Csepel Autógyár nem azonos a Csepel Művekkel, bár némi kapcsolódás egykor volt közöttük. Egy német repülőgépeket gyártó üzem romjain épült fel az 50-es években az Autógyár, és hamarosan nemzetközi sikereket értek el az itt gyártott teherautók, eljutottak a világ számos pontjára. A struktúraváltást követően az Ikarus buszok beszállítójaként a KGST államokon túl is a járműipar meghatározó szereplői voltak. Történtük nem csak ipari szempontból érdekes, hanem a csendes kistelepülésre, Szigetszentmiklósra és környékére gyakorolt társadalmi hatása, valamint különleges brigádélete miatt, ami pontos látképet ad a szocialista nagyvállalatok működésének fényesebb és árnyasabb oldalairól is.

PEMÜ
A műanyag a fogyasztói társadalom egyik szimbóluma – különösen nagy felhajtás kísérte a 60-as években a szocialista tömb országaiban is. A II. világháborút követően a solymári családi kisipari vállalkozásokból kinőtt – később a Megyei Tanács birtokába kerülő vállalat – egészen egyedi, innovatív vezetői szemlélettel működött. Elsők között lépett ki a KGST-n túli, nyugati piacokra. A 60-as évektől a mai napig számos hétköznapi tárgyunk származik innen – amiről talán nem is tudunk – a szemeteskukától, a játékbabán, fitting csöveken, fésűn, tálakon, matracokon át az autóalkatrészekig, sőt még olyan státuszszimbólummal rendelkező tárgyak is, mint a 80-as évek magyar tinijeinek örökös kelléke, a TRIÁL gördeszka, vagy a rendszerváltás előtti-alatti évek rocker viselete, a magasszárú, fehér PUMA bőrcipő. A solymári gyár történetét termékei mellett brigádélete, szociális aktivitása is különlegessé teszi. Saját szolgálati társasházuk, üdülőik, kulturális és szabadidős programjaik, szakképzésük is figyelemreméltó volt. A vállalat történetéből a kezdetektől a rendszerváltásig nyújtunk ízelítőt, amelyhez a Gyár saját történetét feldolgozó évfordulós kiadványa nyújtotta a forrásokat.

Alkotónők
Akikre büszkék vagyunk

A női energiák jelenlétéről, értékéről nem lehet eleget szólni. Pest vármegye számos kiemelkedő, múltunkat, jelenünket meghatározó, értékeket formáló nő alkot, dolgozik.

Bálint Ágnes írónő mára klasszikus művein – csak hogy néhányat említsünk –
A Futrinka utcán; Mazsola és Tádén; Kukori és Kotkodán; Vízipók Csodapókon a Szeleburdi családon és a Frakkon több generáció nőtt fel. Bemutatjuk különleges, mindig derűs, humorral teli személyiségét, életszemléletét, amelynek alapja a természet, a környezet, az élet szeretete a magunk és mások tökéletlenségének elfogadása. Az írónő majd 60 éven át élt férjével, gyermekeivel Vecsésen: bejárjuk egykori lakóházát, amit leányai és unokái Emlékházzá alakítottak és gyerekcsoportokat, egyéni látogatókat is fogadnak jelképes belépődíjért. Az írónőről lánya, Németh Ágnes mesélt.

Fedák Sári talán az első magyar sztár volt. Kortársai szerint mérsékeltebb színészi és énekes képességekkel, de olyan vibráló jelenléttel, ami a Nyugatos költőinket, íróinkat is megihlette, és országszerte tömegeket tett rajongójává (vagy épp ellenszenvezőjévé). Viharos életéről, személyiségéről Kubik Anna színésznő mesél, aki alaposan „beleásta” magát Fedák Sári élettörténetébe. Megszólal Kiss Anna Gizella fiatal színésznő is, hiszen ők ketten alakítják a Magyar Színház egy előadásában az idős és fiatal Fedák Sárit. Fedák Sári sokáig élt – a ma már Budapesthez tartozó – Rákoshegyen és utolsó éveit Nyáregyházán töltötte kitelepítésben, így számos szállal kötődik Pest vármegyéhez.

Garajszki Margit szlovák nemzetiségi dramaturg, színházi rendező és írónő az egykor különálló, ma már Dabashoz tartozó Sári településről származik. Szülőhelyén látogattuk meg, ahol épp egy szlovák írónő darabját állította színpadra, próbálta. Megmutatta a településen található kedvenc helyeit, életéről és szülőhelyéről mesélt, ahol a mai napig igen friss és gazdag a kulturális élet, a szlovák nemzetiség hagyományőrzése példaértékű. A nyári forgatást követően tavasszal a Nemzeti Színházban a nemzetiségi színházak találkozóján tartott előadáson is meglátogattuk Margitot, ahol a próbált előadás is vendégszerepelt.

Zala Judit bonbon készítő története egyszerre hétköznapi és sajátos. A fővárosból az agglomerációba költöztek férjével. Judit a multinacionális vállalatnál töltött évek után, a GYES időszakában kezdett – leginkább ismerősei és a saját örömére – bonbon készítésbe. Egyszer azonban egy hirtelen ötlettől vezérelve benevezték néhány terméküket egy franciaországi versenyre, amit meglepetésre meg is nyertek. Azóta számos nemzetközi és világversenyen érnek el dobogós helyezést bonbonjai – kivétel nélkül minden versenyen, amin elindul. Judit bemutatta nekünk műhelyét, ami dinamikus fejlődése mellett is megmaradt emberléptékű manufaktúrának. Mesélt az agglomerációs élet, a helyi közösségek fontosságáról, és a kisvárosi, főváros közeli gazdasági lehetőségekről egy kézműves kisvállalkozás szemszögéből.

A filmek a TOP_PLUSZ-3.1.3-23-PT2-2024-00001 azonosító számú, Identitás erősítése Pest Vármegyében c. projektje keretében, az Európai Unió támogatásával jöttek létre.

Forrás: Pest Vármegye Önkormányzata. A kép illusztráció.