2021.07.15. A Göcseji Dombérozó eddigi öt éve bebizonyította, hogy az összefogásnak óriási ereje van, s azok a pontszerű nevezetességek, amelyek egyes falvakban igazgyöngyként eddig is ott lapultak, szép nyaklánccá fűzhetők fel. Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke fogalmazott így köszöntőjében Nován, a XXXII. Göcseji Aratónapok, s egyben az V. Göcseji Dombérozó nyitóünnepségén.
Évek óta hagyomány, hogy a több mint harmincéves múltra visszatekintő aratónapok szolgál a jóval újabb keletű, de szinte az egész térséget lefedő kulturális programsorozat nyitóeseményéül. Idén sem történt másként, a kézi kaszás aratóversenyt megelőzően többen is méltatták a két esemény jelentőségét.
Németh József, a házigazda település polgármestere a versenyen részt vevő bandák bemutatásakor azt emelte ki, hogy az eleink által kézzel végzett aratás igencsak nehéz fizikai munka volt, s azért van szükség a felelevenítésére, hogy az utódok is lássák, hogyan zajlott egykor az élet faluhelyen.
Vigh László, a térség parlamenti képviselője szerint a falvak addig maradnak életképesek, amíg őrzik hagyományaikat, amíg lesznek olyan közösségek, s olyan „őrültek”, akik mindent megtesznek azért, hogy ízt és harmóniát adjanak a településeknek.
Kiss Mihály, a rendezvénysorozat szülőatyja szintén köszöntötte a jelenlévő aratóbandákat, dr. Kalamár József, a Zala Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nyugalmazott igazgatója pedig – a zsűri elnökeként – a verseny értékelésének szempontjait ismertette. Az aratást követően vizsgálták a tarló magasságát, egyenletességét, a kötélvetést, a kévék szorosságát, a keresztek összeállítását, valamint a hátrahagyott szántóföld „feltakarítását” is.
A Dombérozó idei programsorozatához csatlakozott települések nevében Gellénháza polgármestere, Farkas Imre Józsefné szólt a jelenlévőkhöz. Úgy fogalmazott: a 32 település, az 50 helyszín, a 10 nap és a több mint száz rendezvény bizonyítja, hogy nemcsak létjogosultsága van a rendezvénynek, de értékes és mindenki számára érdekes program is. Magai Ágota, a Dombérozó ötletgazdája, a Göcsej Civil Társaság alapítója szintén az összefogást méltatta, egyben megemlékezett az év elején elhunyt Börcsök Enikő színművészről is, aki lelkes támogatója volt a programoknak.
Szentkozmadombja vasárnapi programokkal kapcsolódott a Dombérozóhoz. A község polgármestere, Káli Lajos elmondta, miután idén nem kaptak támogatást a rendezvényekhez, ezért úgy döntöttek: a mintegy hetvenlelkes falu ezúttal önmagát mutatja meg az érdeklődőknek, azaz a településen élők álltak ki a saját produkcióikkal. Nemcsak a művészeti tevékenységet folytatókra – például az énekes Takáts Eszterre vagy az Albatrosz Tánc Sport Egyesület tagjaira – alapoztak, bárki megmutathatta önmagát. Így volt gobelinkiállítás, helyi termékek bemutatója, Ki Mit Tud? s örömzenélés is.
Nagylengyelben kiállítás nyílt a Dombérozó keretében. Az elbontás előtti utolsó pillanatban vásárolta meg az önkormányzat azt az épületet, ahol szombaton nyílt meg a helytörténeti kiállítás. A Kis Göcseji Kincsesház névre keresztelt bemutatóhely épületében az 1920-as években irgalmas nővérek számára zárdát alapított a nagylengyeli földbirtokos Strausz család, majd itt működtek a premontreiek is. Ezt felidézve a Dombérozó-rendezvények részeként a rend történetét ismertető vándorkiállítás is megnyílt.
Az előzményekről Scheiber Ildikó polgármester elmondta, a rendek feloszlatása, 1950 után az államosított épület iskolaként is működött, majd a rendszerváltást követően magántulajdonba került. Állapota folyamatosan romlott, már a lebontása is szóba került, amikor két éve az önkormányzat megvásárolta, a kápolnarész pedig az egyházközséghez került. Pályázati támogatással, társadalmi munkával sikerült idén nyárra felújítani a zárdát és a nagyteremben berendezni a község lakói által összeadott tárgyakból a helytörténeti kiállítást. A megnyitón részt vett a Zsámbékon működő Premontrei Női Kanonokrend öt szerzetes nővére is. A nagylengyeli nővérekről, a rend múltjáról, valamint a napjainkban folytatott tevékenységéről dr. Juhász Katalin Ágnes nővér, a kanonokrend általános főnöknője beszélt.
– Kultúránkat akkor tudjuk megőrizni, ha kiállunk mellette, ha óvjuk múltunk értékeit. Ennek egyik példája a most megnyílt Kincsesház, ami segít továbbvinni mindazt, amit a közösségtől, a családtól kapunk – ezt Vigh László országgyűlési képviselő fogalmazta meg köszöntőjében Nagylengyelben.
Forrás: Zalai Hírlap
