2021.07.16. A “Négy vármegye kincse” című, megyei értékeket bemutató könyv után immár az interneten is elérhető a Győr-Moson-Sopron megyei értéktár a megyerikum.hu oldalon. Németh Zoltánnal, a megyei önkormányzat elnökével és dr. Pető Péterrel, a megyei értéktár bizottság elnökével beszélgettünk a megye értékeiről és a honlapról.
-Miért volt szüksége az értéktárnak egy önálló honlapra?
dr. Pető Péter – A “Négy vármegye kincsei” című, megyerikumokat összegző könyvre a tavaly őszi bemutatása óta folyamatos az igény és több jelzés is érkezett, hogy az egyetemi oktatásban szívesen használnák a kiadványt. A nagy sikerre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy a könyv szín- és képvilágára építve egy új honlapot hozunk létre. A megyerikum könyvet pedig digitalizáljuk és a portálról mindenki ingyenesen letöltheti majd, e-book formában.
A megyei értéktár bizottság nemcsak gyűjti a megyerikumokat és felterjeszti az értékeket a hungarikum államtitkárságra, hanem segíti a települési értéktárakat és az állampolgárokat, hogy ők is tudjanak értéket jelölni. Az új honlap segítséget nyújt abban, hogy hova és hogyan kell benyújtani a jelöléseket, emellett feltüntettük a megyében létező helyi értéktárak elérhetőségét, de bemutatjuk a nemzeti értékpiramist is, ami az értékek egymásra épülését és a jelölés rendjét határozza meg.
Németh Zoltán – Magam is tapasztalom, hogy a bizottság igen aktív munkát végez. Ráadásul olyan emberek a tagjai, akik egytől-egyig szívükön viselik a megyerikumok sorsát. Az új megyerikumok jelölése pedig elég sok szereplőt mozgat meg a legkisebb falvaktól egészen a nagyvárosokig. Nagy dolognak tartom, hogy ekkora társadalmi erő rejlik egy-egy helyi értében, ezért különösen is jó érezni, hogy mennyien állnak egy ilyen közösségi értékteremtő-értékmentő tevékenység mögé.
Egyedülálló tájegységi értéktárak
– A pandémia idején sok helyen megállt, lelassult az élet.
PP- Az elmúlt két évben mi viszont azt tapasztaltuk, hogy az értékekben való gondolkodás nem állt meg. Részben, mert a pandémia első időszakának a terméke volt a kötet, a második és harmadik hullám idején pedig a digitális fejlesztéssel foglalkoztunk. Ugyanezen időszakban a térségi, helyi szereplők továbbgondolták azt, hogy a nemzeti értékgyűjtésbe miként lenne érdemes együttműködni. Így a Fertő-tájon a Világörökség Egyesület kezelésében jött létre egy tájegységi értéktár és a Szigetközben, a Szigetköz Naturpark Egyesület kezelésében még egy. Ezeknek a megalakulását az Agrárminisztérium Hungarikum főosztálya pályázati forrásból támogatta.
Egyedülállók vagyunk országosan abban is, hogy három tájegységi értéktár is működik a megyénk területén, hiszen a Sokorói tájegységi értéktár már 2015 óta létezik.
Négy helyi értéktár is létrejött az utóbbi időben: Győrben, Gönyűn, Kisbodakon, és Győrzámolyban, valamint további 3-4 településen még folyamatban van. Amikor 2014-ben a megyei értéktárbizottság elnöke lettem, 43 működő értéktára volt a megyének, ez mára 70-re emelkedett.
A pandémia második és a harmadik hulláma között, októberben Lébényben újjáalakult a települési értéktár. Első tevékenységük volt, hogy jelölték s azóta már megyerikummá is vált a Dunántúl egyik leghíresebb, legrégebben épített román kori öröksége, a lébényi Szent Jakab-templom, amely a Szent Jakab zarándokútvonalnak is része.
Vannak még értékeink
– Gyarapodtak-e nyilvántartott értékek?
PP-Tavaly szeptemberben tudott a megyei értéktár bizottság ülést tartani, akkor 5 új értéket vettünk fel. A pandémiás időszakban is sikerült olyan jelentős megyei értékeket rögzíteni, mint például dr. Batthyány-Strattmann László-örökség Dunakilitin, ami egész Európában jelentős, nemcsak nálunk.
Régóta vártuk a megyei értéktárba Boldog Apor Vilmos vértanuságát és az ő szellemi hagyatékát, mert azt gondoljuk, hogy ez egy olyan 20. századi életpélda, amely alkalmas az össznemzeti, magyar identitás erősítésére is. Megmutatja, hogyan válik vértanúvá egy keresztény kultúrából származó ember a 20. században. Boldog Apor Vilmos egy erdélyi, arisztokrata családból származó pap, aki végigjárja a ranglétrát, majd háborús körülmények között lett Győrben püspök. Itt a nőket védve, az őket ért orosz katonai támadástól szenvedett vértanúságot, majd a halála előtt megbocsát az őt lelövő orosz tisztnek.
Vannak még értékek, amelyek előkerülhetnek?
PP – A lehetőségek gyakorlatilag korlátlanok, hiszen 182 önálló jogú település van a megyében és mindenhol van valami olyan kiemelkedő jelentőségű dolog, amit még nem rögzítettek. A megyei értéktárnak nem csak az a dolga, hogy a régészek által feltárt emlékeket, az építészek által körülírt csodálatos templomokat egyenként regisztrálja. Feladata az is, hogy olyan értékeket segítsen feltárni és a közönség elé kivinni, amelyek alkalmasak az identitásépítésre, ugyanakkor túlmutatnak a település vagy tájegység szokásain, hagyományain.
Azt tartom a legfontosabbnak, hogy a települési értéktárak jól fejlődjenek és erősek legyenek, mert akkor lehet minőségi munkát végezni a megyei értéktárban. Ezt erősíti meg a jogalkotás is. A 2020 nyarán hozott új jogszabály egyrészt lehetővé teszi az online értékjelölést, ami jelentősen megkönnyíti a folyamatot, másrészt pedig megerősíti a megyei értéktárak szerepét.
A kiemelkedő értéktől egy lépés a hungarikum
-A megyei értéktől a hungarikumokig vezető úton a következő lépés a kiemelkedő nemzeti értékek. Van a megyének ilyen jelölése?
PP -Igen, az egyik jelölésünk az Audi TT, amit az Audi Hungária Zrt-vel közösen terjesztünk elő. Különleges üzenete van számunkra, hogy egy nyugati multicég fantáziát lát ebben a tipikusan magyar értékregiszterben, a felterjesztés jelenleg szakbizottság előtt van. Ez az érték azért volt fontos számunkra, mert A TT volt idáig az egyetlen olyan Audi, amely az utolsó csavarig Magyarországon készült. Ebben a típusban magyar mérnöki fejlesztések, tehát magyar innováció is volt. Magyarországon készült, magyar szellemi közreműködéssel, de világszínvonalú technológiával, tehát igazi magyar sikertörténet.
A másik jelölésünk a Szigetköz természeti kincsei, az alatta található ivóvízkincs, valamint a Szigetközi Friss víz nevű gasztrotermék. Ezek a döntések folyamatban vannak.
Új jelölésünk pedig a Győrben található Szent László herma, az ország harmadik legfontosabb szakrális értéke. A város vezetésével együttműködünk, hogy e jeles érték a város 750-es évfordulóján belül felkerülhessen a kiemelkedő nemzeti értékek listájára. Reményeink szerint erre ősszel sor is kerül.
NZ – Mindezekből is látszik, hogy Győr-Moson-Sopron mennyire sokszínű, hogy keresztény gyökereink és magyar hagyományaink mennyire részei most is a mindennapjainknak. Ha nem becsüljük a múltat, akkor jövőnk sincs, hiszen biztos jövőt csak értékeinket megőrizve lehet építeni. Köszönöm Pető Péter kiváló munkáját, aki nagyon jó érzékkel, szívvel-lélekkel gondozza évek óta megyénk értékeit és működteti az értéktár bizottságot. Hasonló lendületet kívánok további feladataihoz.
A megyei értékek honlapja: megyerikum.hu
Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
