2021.06.28. Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alap megadja a lehetőséget arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék és újra növekedési pályára állhassanak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ennek érdekében tavaly tavasszal döntött az ország gazdasági övezeteinek kialakításáról.
A mintegy kétmillió lakosú északnyugat-magyarországi régió kormánybiztosa Navracsics Tibor, akinek az a fel- adata, hogy úgy hangolja össze a megyék elképzeléseit, hogy közben illeszkedjenek az országos tervekhez is.
Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Zala, Vas, Fejér és Veszprém megyék vezetői és nagyobb városok polgármesterei többször is egyeztették elképzeléseiket a régiót érintő fejlesztési irányokkal kapcsolatban. A nyugat-magyarországi régió hat megyéjéből érkező, a 2021–2030-as időszakra vonatkozó javaslatokat a Széchenyi István Egyetem dolgozta össze egyfajta gazdaságfejlesztési javaslatcsomaggá. Az elképzelés úgy kívánja növelni a vállalkozások hatékonyságát, hogy közben figyelembe veszi, melyik térségben milyen szektor erősebb, illetve mi az, ami továbbfejlesztve az egész régió fejlődését szolgálja.
Úton a legfejlettebbekhez
„Ennek a régiónak a fő célja, hogy Európa legfejlettebb országaihoz felzárkózzon. Ezért a nemrég elfogadott stratégiában a fejlesztési célokat nem csupán magyarországi kontextusban fogalmaztuk meg, hanem az elsődleges viszonyítási pont az osztrák, a délnémet és az északolasz régió gazdasága. Emellett olyan, a versenyképességet alátámasztó támogatásokra irányuló tervek születtek, amik lehetővé teszik az akadálytalanabb, gyorsabb és biztonságos közlekedést a térségben közúton és vasúton egyaránt” – foglalta össze Navracsics Tibor.
Megyei célok
A megyénket érintő tervekről Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke lapunknak megerősítette, az európai újjáépítési források felhasználásával a turizmus fellendítése és az úthálózat modernizálása mellett cél, hogy a tömegközlekedést környezetbarátabbá tegyük, a hulladékgazdálkodás területén pedig a körforgásos gazdálkodás megteremtését szeretnénk elérni.
– Magyarország május 11-én be is nyújtotta helyreállítási tervét az Európai Bizottság számára. Hol tart most ez a folyamat?
– Sajnos jelenleg vita zajlik az EU-ban arról, hogy tulajdonképpen mire is lehet fordítani ezt a pénzt. Az erős gazdaságú nyugati országoknak ugyanis nem feltétlenül érdeke, hogy a magyar gazdaság erősödjön, ezért igyekeznek olyan feltételrendszert szabni, ami nehezíteni próbálja, hogy a pénzek felhasználása számunkra a leginkább hatékony lehessen.
Gazdaságpolitikai vita
– Tudna példát mondani ezekre a felhasználási területekre?
– A munkatervben megfogalmazott intézkedések általánosságban a GDP növekedésének ösztönzéséről, a munkahelyek megtartásáról, valamint arról szólnak, hogy a koronavírus-járvány által leginkább érintett szektorok új erőre kapjanak. Fontos leszögeznünk ugyanakkor, hogy ez egy kőkemény gazdaságpolitikai vita. Az ellenzék persze ezekbe a brüsszeli vitákba is mindenáron aktuálpolitikai gondolatokat próbál belemagyarázni.
Közúthálózat és turizmus
– Kérem, nevezzen meg egy-két olyan ügyet, ami a nyugat-magyarországi régióban fontos volna, az EU viszont nem támogatja.
– A közúthálózataink modernizálására igen nagy igény mutatkozott minden régiós vezető részéről. Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy a Helyreállítási Alapból nem nagyon akarnak közúti fejlesztéseket támogatni. Ez is alátámasztja azt, amit korábban mondtam, hogy a nyugati országok nem nézik jó szemmel, ha a magyar gazdaság erősödik, hiszen az útfejlesztéseknek jelentős gazdasági hatásuk van. Ha ugyanis a minőségi úthálózatnak köszönhetően hatékonyabb az iparterületek elérése, ezáltal gyorsabb a beszállítás, akkor eredményesebb a termelés, amivel a régió gazdasága fejlődik.
De sajnos ugyanígy járhat a turizmus is, ami a legnagyobb veszteséget szenvedte el a járvány miatt. A Helyreállítási Alap forrásai a jelen állapot szerint nem fordíthatók turisztikai fejlesztésekre, ami érthetetlen.
Mindannyian szeretnénk növelni versenyképességünket, Magyarország kormánya pedig partner ebben, hiszen az ország és a magyar emberek gazdasági érdekeit képviseli Brüsszelben. Ez nyilván komoly vitákhoz vezet, hiszen senki nem szolidaritási alapon, hanem kőkemény gazdasági érdekek mentén gondolkodik. Az csak a magyar ellenzék szegénységi bizonyítványa, hogy ebbe aktuálpolitikai kérdéseket próbál belekeverni, kül- és belföldön egyaránt támadják a magyar érdekeket.
Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
