full screen background image
Search
2018. december 14. péntek -
  • :
  • :

Nyolc új érték a Békés Megyei Értéktárban

Nyolc új érték a Békés Megyei Értéktárban

2018.08.23. A magyar országgyűlés 2012. április 2-án elfogadta a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt, melynek célja számba venni és dokumentálni nemzeti értékeinket, és ebből külön adatbázist alkotni. Emellett a törvény célja, hogy elősegítse a nemzeti értékek és hungarikumok fennmaradását és védelmét, ezzel is erősítve a nemzeti tudatot. Az értékeket az alábbi kategóriák szerint rendszerezik: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás. Az egyes kategóriákban rendszerbe vett értékek hozzájárulnak a turizmus megalapozásához, a gazdaság fejlesztéséhez.

A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozta értelmében Békés megyében is megalakult 2013 őszén az értéktár bizottság. Feladata, hogy a megye területén lévő nemzeti értékeket a törvény által megszabott kategóriák szerint azonosítsa és nyilvántartásba vegye. Bárki kezdeményezheti nemzeti értéknek a Békés Megyei Értéktárba történő felvételét, a kezdeményezés ingyenes és önkéntes alapon történik.

A megyei értéktár bizottság 7 főből, többségében szakemberekből áll, ők: Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Ambrus György, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke, Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, Fekete Péter kulturális államtitkár, Simon István Tamás, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének képviselője, Závoda Ferenc, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének térségi tanácsnoka.

A megyei értéktár bizottság munkáját nyolc szakmai albizottság segíti, az albizottságokban 40 fő dolgozik.

A Békés Megyei Értéktárban 2014 őszéig 13 megyei értéket vettek lajstromba, mostanáig 37 érték kapott helyet, melyek közül kettő – a csabai és a gyulai kolbász – hungarikum is, a Csabai Kolbászfesztivál és a Békés-Tarhosi Énekiskola pedig bekerült a Nemzeti Értéktárba.

Az évek alatt – köszönhetően a megyei értéktár bizottság ösztönző munkájának – sok településen jött létre értéktár, jelenleg 52 települési értéktár működik, melyekben 977 értéket tartanak nyilván. A települések szívesen kapcsolódnak be az értékgyűjtésbe, ezzel hozzájárulnak kincseik megőrzéséhez és a helyi identitás erősítéséhez.

A Békés Megyei Önkormányzat által hagyományteremtő céllal létrehozott rendezvényen, a Megyenapon is kiemelt figyelmet kapnak az értékek. A Békés Megyei Értéktárban szereplő tételek a két korábbi rendezvényen is bemutatkoztak, ez idén sem lesz másként, azonban ebben az évben már települési értéktárak is felvonultatják kincseiket. A harmadik Megyenapon 32 helyi értéktár ismerteti meg az érdeklődőkkel mindazokat az értékeket, melyek fontosak életükben, és amelyeket szeretnének megőrizni.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság legutóbbi ülésén öt nyolc értéket vett lajstromba, ezeket a megyei értéktár bizottság elnöke, Zalai Mihály közgyűlési elnök mutatta be.

A Knerek szellemi öröksége Gyomán és az egyetemes kultúrában

Az 1882-ben alapított nyomda az egyetemes kultúra része. A Kner család és leszármazottai maradandót alkottak a hazai és nemzetközi nyomdászat, könyvművészet, reklámgrafika világában. A gyomai nyomdaalapító családneve a XIX. század vége óta összeforrt a szép könyvvel és a minőséggel. A nyomdának a család életében betöltött szerepét jelzi, hogy az alapító Kner Izidor gyermekeinek és unokáinak többsége is a nyomdász-könyves mesterséget választotta. A két világháború közötti időszakban a magyar művészi könyvkiadást a Kner név fémjelezte Magyarországon és külföldön egyaránt: a kiadványok külleméről a legnagyobb elismeréssel szóltak a nyomdász-tipográfus szakma hazai és külföldi szaktekintélyei. A Kner család tagjai kapcsolatban álltak koruk meghatározó egyéniségeivel. Kner Izidor legidősebb unokája, Haiman György gyakorlati tervező munkájával, pedagógiai és publikációs tevékenységével a magyar nyomdászat, nyomdászattörténet és a tipográfiai tervező művészet egyik legjelentősebb alakja a 20. század második felében.

A Kner dinasztia munkássága a magyar és egyetemes kultúra-, nyomdatörténet és könyvművészet jelentős fejezete. A Kner név világszerte az egyik legpatinásabb, leghitelesebb márkavédjegye a magyar kultúrának.

Körösmenti Táncegyüttes

Felbecsülhetetlenül értékes az a tevékenység, amelyet a Körösmenti Táncegyüttes az elmúlt ötven évben a népi kultúra, a népzene, a néptánc kultúra megőrzésében, terjesztésében, a kulturális élet színvonalának emelésében végzett. Elkötelezett igényességük, példaértékű munkájuk a város és a megye javát szolgálja. A népi kultúra folyamatos fejlesztése, a népzene, a néptánc megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban. Városunkon túli fellépéseik Gyomaendrőd jó hírnevét öregbítik. A Körösmenti Néptáncegyüttes példamutató közösség. A kisgyermekkortól kezdett táncoktatás jó hatással van a gyermekek fejlődésére, viselkedéskultúrájára. A hozzáadott pedagógiai értékkel, az erős közösségi szellemmel, az egymást segítő, támogató magatartással példát mutatnak. Az ötven éves Körösmenti Táncegyüttes olyan közösség, amely a maga erejével, tehetségével a szülőföld kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, a hazai és nemzetközi kapcsolataival pedig gyarapítja a város és Békés megye jó hírnevét.

Kádár Ferkó munkássága

Kádár Ferkó hagyományőrző tevékenységét gyermekként kezdte, először a dédapjáról készült fotókat, valamint az általa készített hangszereket (furulyák, nádsípok), festményeket és személyes tárgyait őrizte meg. Később felkutatta és archiválta a róla szóló publikációkat és zenei felvételeket. Az idők során Magyarország legnagyobb néprajzi képeslap kiadójává vált. Gyűjteménye egyedülálló az országban, példányai publikálatlanok, hiszen nagy részük családi fotógyűjteményekből származik és saját gyűjtés. Ezek nagy sikert aratnak a vásárlók és a nézelődők körében, különösen, hogy korabeli öltözékével is felhívja magára és portékáira a vásári forgatagban a figyelmet.
Tanult mestersége fényképész, ez adta az újabb ötletet a régi idők fotóinak újabb formában való népszerűsítéséhez. A „Disznótor Mezőberényben” című fotót kiemelve és azt életnagyságúra felnagyítva, háttérként használva hívta életre a vándorfotózás modern formáját.
A produkciójával Ferkó és társulata 2007 óta járja Magyarország legrangosabb fesztiváljait. Rendszeres vendégei több felvidéki, erdélyi és délvidéki fesztiválnak is. 2014 nyarán a franciaországi Gannat kulturális fesztiválján, 2015-ben Olaszországban a milánói világkiállításon képviselte Magyarországot.

Orosházi szálán varrott szőrhímzés

Az Orosházi szálán varrott hímzés a keresztszemes hímzés egyik formája. Alapanyaga olyan kendervászon, amelynek hosszanti és keresztszálai azonos vastagságúak. Hímző fonala gyapjú, ezért népi elnevezése a szőrhímzés. A minta a szálak számolásával hímzett keresztszemek során születik. Egyedi színvilág és motívumok jellemzik. Az első ilyen jellegű hímzések a XVIII. század második, valamint a XIX. és XX. század első felében készültek. Az orosházi hímzések létrehozása elődeinknél és a jelen alkotóinál is méltán nevezhető magyar alkotó tevékenységnek. Országszerte több múzeumban is megtekinthetik az érdeklődők: Budapest – Néprajzi Múzeum; Orosháza – Nagy Gyula Területi Múzeum; Békéscsaba – Munkácsy Mihály Múzeum, Esztergom – Keresztény Múzeum.
Orosháza testvérvárosában, Szenttamáson (Szerbia) minden évben kiállításra kerülnek a hímzések, de több európai városban, fesztiválokon is megjelentek már, öregbítve hazánk hírnevét.

Orosháza, Nagytatársánc földvár

Az orosházi Nagytatársánc egy egyedi kulturális elem megyénkben, amely a természeti és az épített örökség ötvözete. Az Alföld területén egykor élt őskori kultúrák föld alatt megőrződött tárgyi emlékei manapság egyre nagyobb tudományos és turisztikai érdeklődést generálnak, ám épített emlékeik szinte alig maradtak fent. Éppen ezért bír rendkívüli értékkel az Orosháza határában található, máig egyedülálló látványt nyújtó, monumentális sáncokkal és árkokkal övezett földvár, a Nagytatársánc.
Az ősi erődített települések nagy részét mára az intenzív mezőgazdasági művelés szinte a földdel tette egyenlővé. A szétszántott földvárakat a tájban járva csak a szakember tudja megtalálni, ám a levegőből műholdas képeken vagy légi fotókon kiválóan felismerhetők sáncaik és árkaik. Ezekből, az egykor több méter magas falakkal és mély árkokkal övezett településekből mára csak egyetlen jól megőrződött, szabad szemmel is látható példány maradt fenn. Felismerhetőek az ősi sáncművek domborulatai, az előttük húzódó sáncárkok és az avatott szemű látogató láthatja az egykori monumentális kapuk nyomait is.
A nagytatársánci lelőhelyet nemcsak régészeti értéke miatt tartjuk az alföldi táj kiemelkedően fontos elemének, hanem a sánctesten megőrződött jégkor végi ősgyep maradvány miatt is.

Orosházi üvegipar

Az orosházi öblösüveggyár 1963. november 6-án indult, amely az évek során több tulajdonosváltáson és fejlesztésen is átesett. Az élelmiszergazdaságot ellátó csomagoló üvegek gyártása mellett szükség volt az építőipar és járműipar igényeit kielégítő síküveg előállításra is. Az üvegipar megtelepedése fellendítette a már meglévő egyéb ágazatok fejlődését is és a korábbiakhoz képest különösen hatalmas méreteket, magas szintű műszaki követelményeket, európai távlatokat hozott az agrárvilág egyik magyar bázisvidékére. A város mindennapjaiban fokozatosan megváltozott a hagyományos gondolkodás, az üveggyár – mint jelkép is – az Orosházán és környékén élők egyik büszkesége lett. Fél évszázada Orosháza a hazai sík-és öblösüveggyártás nagyhatalma, napjainkban egyetlen képviselője. Az elődök munkájának, valamint a folyamatos technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az üveggyártás európai rangra emelkedett, így Orosháza több nemzetközi vállalatnak adhat otthont.

Árpád-kori régészeti lelőhely Orosházán

Ez az egyetlen olyan település eddig a Kárpát-medencében, ahol egy muszlim közösség telepe és temetője bizonyítottan előkerült. A hatalmat az elmúlt három évezredben a terület urai kézben tartották az egykori földvár romjain, ám a terület jelentősége nagyban függött a klímától, annak változásától. Az állandó vizet biztosító folyók messze vannak, így a mai Orosháza földjét uralók egy meglehetősen törékeny rendszert birtokoltak. Itt az életfeltételek tehát közel sem voltak állandóak, viszont a földrajzi környezet, a több ezer éves úthálózat minden korban adott volt. Voltak olyan történeti korok, amikor ez a két tényező egymást erősítette, s ilyenkor ide, erre területre fókuszált a fél világ szeme. Az Árpád-kor középső szakasza az átlagosnál csapadékosabb volt, így egy rendkívül összetett rendszer részeként jelent meg itt egy pénzváltással is foglalkozó muszlim közösség az Orosháza, Bónum régészeti lelőhelyen. Egykori hagyatékuk viszonylag jól ismert, hiszen 400 feletti települési objektum, illetve 180 temetkezés vált ismertté az elmúlt évek során.

Orosházi liba-és kacsamáj

A hízott liba-és kacsamáj a világ egyik legdrágább és legnemesebb alapanyaga, amelynek termelésében mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében Magyarország világelső. Míg az orosházi libamáj sokkal inkább íz gazdag és kifinomult, addig az orosházi kacsamáj jóval karakteresebb ízű, és jelentősen kevesebb súlyt veszít sütés közben. A közel 140 évvel ezelőtt elindított baromfifeldolgozás az orosházi és a környékbeli parasztgazdaságok számára megélhetést, valamint hírnevet szerzett a szomszédos országok piacain az előállított baromfi alapanyag minőségével. Az Orosházán előállított és felhasznált alapanyagok kiváló minősége mellett kiemelendő, hogy az elkészítés módja is hagyományőrző, hiszen a feldolgozás során a gyártási folyamatok túlnyomó részének végrehajtása kézi megmunkálással történik. A magyar liba-és kacsamáj termelésen belül az orosházi prémium minőségű kézműves termék, és jelentős helyet foglal el a nemzeti értékek között. A hízott liba-és kacsamáj ma is a csúcsgasztronómia egyik igazi ékköve.

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat




Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

More in Békés megye, értéktár
Close