full screen background image
Search
2017. november 25. szombat -
  • :
  • :

Éves Társadalmasítási Konferenciát tartott a MÖOSZ és a BM Tengelicen

Éves Társadalmasítási Konferenciát tartott a MÖOSZ és a BM Tengelicen

2017.11.10. Újabb közös konferenciára hívta az önkormányzati tisztviselőket, közigazgatási szakembereket a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) és a Belügyminisztérium (BM). A KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése projekt keretében megszervezett Éves Társadalmasítási Konferenciát a Tolna megyei Tengelicen tartották meg.

Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés, egyben a MÖOSZ elnöke megnyitó beszédében emlékeztetett, a MÖOSZ egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a megváltozott körülmények között megtalálja az ezeréves megyék lehetőségeit, jövőjét. Mint tudatta, a munkában kiváló partnerre leltek a BM-ben.

Az elnök az eddigi együttműködésre utalva hangsúlyozta, a MÖOSZ és a BM által lefolytatott program kiváló alkalmat kínált arra, hogy feltárjanak olyan területeket, amelyek módot biztosítanak a munkára a megyei önkormányzatok számára az elkövetkező időszakban.

Fehérvári Tamás kijelentette, továbbra is a lehetőségek tágítása a cél. Mint mondta, a megyék továbbra is segíteni tudják ötleteikkel a kormányzatot annak reményében, hogy a közös munka pozitív változásokat hozzon a megyék és az ország életében.

Fehérvári Tamás. Fotó: Ótós Réka.

Számadó Róza, a BM Önkormányzati Koordinációs Irodájának főosztályvezetője ugyancsak megköszönte az együttműködést, melynek keretében nyolc közös rendezvényen keresztül dolgoztak együtt és melyek alkalmával a megyék elmondhatták, hogyan kívánják ellátni feladataikat, hogy a településekkel együtt elérjék céljaikat.

Hangsúlyozta, ennek eredményeként olyan anyag születhet, mely jó alapot kínál a további közös munkára. Számadó Róza úgy véli, hogy jó időben vagyunk ahhoz, hogy a munka nyomán létrejöjjenek azok a közös nézőpontok, ami tovább tudnak vinni annak érdekében, hogy a megyei önkormányzatok szolgálni tudják a területükön működő önkormányzatokat, valamint, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal lássák el a számukra feladatként megszabott koordinációt.

A főosztályvezető ezt követően bemutatta az iroda négy projektjét. Az Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése 2 (ÖFFK 2) projektről szólva emlékeztetett, hogy az három kutatást valósít meg. Mint azt közölte, ezek eredménye nyomán 2018-ban már ajánlásokat, véleményezést fognak kérni az önkormányzatoktól annak érdekében, hogy lássák, valóban segítik-e azok munkáját.

Tudatta, a munka eredményeként többek között világossá vált, hogy a 3200 hazai önkormányzattal nem lehet ugyanúgy kommunikálni, hiszen azok adottságai különbözőek. Mint azt hozzáfűzte, a központi közigazgatásnak meg kell tanulnia differenciáltan kommunikálnia, vagy élnie kell a többszintű kormányzás eszközeivel. Kiemelte, a megyei önkormányzatok, mint területi önkormányzatok abszolút alkalmasak arra és feladatuk is, hogy a központi elképzeléseket a települések irányába, a települések elvárásait a központi közigazgatás felé közvetítsék.

Számadó Róza. Fotó: Ótós Réka.

Az ÖFFK 2 projekt horizontális céljai között említette a szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakításának segítését. Mint azt közölte, ennek érdekében a BM 2018-ban megalapítja a Szolgáltató Önkormányzat Díjat. A díj kritériumrendszerének kialakításakor szintén kérik majd az önkormányzatok véleményét – tájékoztatott Számadó Róza.

Az Integrált Közszolgálati Információs Rendszerrel (IKIR) kapcsolatosan emlékeztetett, a rendszer azt szolgálja, hogy az önkormányzatokra vonatkozó, szétszórt információkat egy platformra terelje és elemezhetővé tegye. Az IKIR-ről a november 14-én kezdődő roadshow-n lehet majd bővebb információkhoz jutni. A rendszer használatára vonatkozó képzések januárban kezdődnek – tudatta a főosztályvezető, aki egyben kérte az önkormányzatokat, hogy fogalmazzák meg a rendszerrel kapcsolatos észrevételeiket.

Számadó Róza ezek mellett szólt a Helyi Versenyképességi Programról (HVK) és a LIFE, természetvédelmi programról is.

Ezt követően Tatai Laura, a Miniszterelnökség, Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyettese tartott előadást. Tatai Laura prezentációjában bemutatta az EU-s források tematikus célok szerinti allokációját, illetve azt, hogy a partnerségi megállapodásban foglalt célok és a Jó Állam jelentésbe foglalt célok nagyban összecsengnek.

Tatai Laura. Fotó: MÖOSZ.com.

Mint tudatta, a partnerségi megállapodás egy fenntartható fejlődést foglal magába, ehhez pedig két fő nemzeti célkitűzés társul. Az egyik a fenntartható növekedés, a másik pedig a magas hozzáadott értékű termelés és foglalkoztatottság megvalósítása.  Hangsúlyozta, ezeket a célokat támasztották alá a külső környezeti kihívások: az, hogy az államnak és a kormányzatnak felelőssége van abban, hogy biztonságot és jólétet teremtsen a polgárok számára.

Tatai Laura ugyancsak ismertette a Jó Állam négy jelentésszintjét, illetve hatásterületeit. Utóbbiak a biztonság és bizalom, a közösségi jólét, valamint a fenntarthatóság, a pénzügyi stabilitás és versenyképesség, illetve a demokrácia és a hatékony közigazgatás. A főosztályvezető-helyettes azt is ismertette, hogy az egyes dimenziók megvalósítása mely operatív programokon keresztül lehetséges.

A résztvevők Tipold Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztályának főosztályvezető-helyettese előadásában a területfejlesztéssel kapcsolatos aktualitásokról hallhattak. Tipold Ferenc szót ejtett a területfejlesztési folyamatokról szóló beszámolóról, illetve eredményéről, melyet négy évente visznek az Országgyűlés elé, és amit az idén fogadtak el.

A beszámoló megállapításai közül megemlítette, hogy az Európa régiói közötti különbségek nem nőttek 2009 és 2014 között.  Ugyancsak elmondta, hogy a nagyvárosi csomópontok, szerepe felértékelődött, a vidéki térségek népességmegtartó ereje, versenyképessége pedig továbbra is csökken, miközben Budapest csomóponti szerepe erősödött. Szintén szólt arról, hogy a legfejlettebb EU-s régiók kivétel nélkül nagyvárosi területek. Ezzel összefüggésben tudatta, az EU húsz leghátrányosabb régiója között négy magyarországi régió – Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – található. Hozzátette, a Közép-Dunántúlon megindult a fejlődés, míg Közép-Magyarország stagnál.

Tipold Ferenc. Fotó: Ótós Réka.

A főosztályvezető-helyettes a hazánk fejlesztési célkitűzéseit meghatározó koncepcióval, az Országos Fejlesztési És Területfejlesztési Koncepcióval (OFTK) kapcsolatosan tudatta, az OFTK célkitűzései tartalmazzák a jövőképet Magyarország számára. Mint mondta, a koncepció hosszú távú célkitűzése a foglalkoztatottságot eredményező gazdasági fejlődés biztosítása. Ehhez hozzáfűzte, hazánk gazdasági növekedése az elmúlt időszakban magasabb volt, mint az uniós átlag, így az ország abba az irányba megy, mely a lehetővé fogja tenni a cél elérését.

Az OFTK Beszámoló tervezet fontosabb megállapításai közül megemlítette, hogy 2004 és 2014 között a születéskor várható átlagos élettartam az uniós átlag felett növekedett hazánkban, illetve, hogy a megújuló energiaforrások részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban emelkedett. Teljesült a 2020-ra kitűzött kötelező 13 %-os cél, az új célarány pedig 14,65 %.

Tudatta, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás 2005-höz képest 24,6%-os csökkenést mutat, illetve, hogy időarányosan teljesült az EU felé tett vállalás.

A Tipold Ferenc által ismertetett Beszámoló tervezet szerint az ország belső térszerkezetére vonatkozó legfontosabb program a városfejlesztéshez kapcsolódó Modem Városok Program, melyre 3400 milliárd forint áll rendelkezésre, illetve a Vidékfejlesztési-, valamint a Tanyafejlesztési Program.

Szintén tájékoztatást adott arról, hogy a KÖFOP keretében fejleszteni fogják az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert (TeIR). A megvalósítás határideje 2018. december 31.

A főosztályvezető-helyettes a 2014-2020 közötti uniós programozási időszak általános kereteit felidézve emlékeztetett, a fejlesztések irányát tizenegy tematikus cél mentén határozták meg, ezek közül a gazdaságfejlesztésre jut a legnagyobb forrás, melyre az összes forrás 60 százalékát kell fordítani.  Ugyancsak emlékeztetett, új elemként jelent meg a területi kiválasztási rendszer (TOP, VEKOP).

Fotó: Ótós Réka.

A TOP előrehaladása kapcsán adott tájékoztatásában ismertette, a teljes, 1231 milliárd forintos keret meghirdetésre került 2017. március 31-ig. Közel 70 felhívás került kiírásra, ebből majdnem húsz még nyitott, a többi már lezárult. Támogatói döntés 3927 projekt esetében született, 810 Mrd Ft értékben.  Támogatási szerződés megkötésére 3677 projekt esetében került sor 761 Mrd Ft összegben, kifizetés pedig 628 Mrd Ft értékben történt.

A VEKOP előrehaladása kapcsán tudatta, a meghirdethető támogatás 258,5 Mrd Ft volt, valamint, hogy a teljes keret meghirdetésre került. Több mint 100 felhívás jelent meg és 574 projekt esetében született támogatói döntés, 236 Mrd Ft értékben, 508 projekt esetében került sor a támogatási szerződés megkötésére 202 Mrd Ft összegben, míg kifizetés 84 Mrd Ft értékben történt.

Pest megye kompenzációjával kapcsolatosan emlékeztetett, a megye a fejlettnek besorolt Közép-magyarországi régióhoz tartozott, de a régiót kettéválasztották, így a megye önálló régió lett. Hozzátette, ennek köszönhetően már nem kerül a fejlett besorolású régiók közé, így 2020-tól már valós fejlettségének megfelelően juthat fejlesztési forrásokhoz. A főosztályvezető-helyettes a kompenzáció eljárásrendjéről is szólt.

Tipold Ferenc ezeken túlmenően ismertette a határ menti együttműködési programokat, a transznacionális és interregionális programokat, valamint az Eu és a kohéziós politika jövőjéről is beszélt. Előbbivel kapcsolatosan tudatta, a közeljövőben nem várható új tagállamok csatlakozása, a kohéziós politikáról többek között elmondta, hogy a tagállamok általában kiállnak mellette.

Workshoppal zárult a munka. Fotó: Ótós Réka.

A résztvevők az előadások után hat csoportban műhelymunkán vettek részt. A megyei önkormányzatok munkatársainak a workshopon több területen is alkalmuk volt megismerni azokat a jó gyakorlatokat, melyeket a megyék az egyes területeken megvalósítottak.

Csongrád megye a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezési folyamatát, Hajdú-Bihar a megyei turizmusfejlesztési stratégia, Baranya megye a megyei foglalkoztatási paktum kidolgozását mutatta be. A workshopok résztvevői Szabolcs-Szatmár- Bereg megyétől a megyei egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztéséről, Komárom-Esztergom megyétől a megyei környezetvédelmi együttműködésekről és fenntartható fejlődésről, míg Győr-Moson-Sopron megyétől a helyi területrendezésről és területfejlesztésről szerezhettek hasznos, gyakorlati információkat.

Fotó: Ótós Réka és MÖOSZ.com

 




Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

More in BM, Fehérvári Tamás, konferencia, MÖOSZ, Számadó Róza, Tatai Laura, Tengelic, Tipold Ferenc
Close