full screen background image
Search
2017. november 24. péntek -
  • :
  • :

A vidék teszi a dolgát – jó gyakorlatok a MÖOSZ konferenciáján

A vidék teszi a dolgát – jó gyakorlatok a MÖOSZ konferenciáján

2016.11.25. A vidék teszi a dolgát címmel tartott a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) konferenciát csütörtökön Budapesten, a Pest Megyei Önkormányzat Hivatalának dísztermében. A konferencián jó példákon keresztül kívánták bemutatni, hogy az önkormányzatoknak milyen lehetőségeik vannak saját helyzetük javítására.

Szabó István, (a vezető képen) a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, a MÖOSZ társelnöke a konferencia megnyitóján emlékeztetett, a megyei önkormányzatok szerepe 2012 után megváltozott, az új feladatuk a területfejlesztés. Mint mondta, a megyék feladatuknak tekintik a vidéki Magyarország érdekében való fellépést, illetve a feladatok, a vidék stratégiájának összehangolását. Ezt a célt szolgálja a Vidék teszi a dolgát című konferencia is, ahol nemcsak problémákról beszélnek, de jó példákon keresztül általánossá tehető megoldásokat is kínálnak.

Szabó István hangsúlyozta, az is kitűzött céljuk, hogy a minisztériumok és különféle szakhatóságok partnerként tekintsenek rájuk.

A Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ szakmai támogatásával megszervezett egész napos konferencián három szekcióban összesen tizenhat előadást hallhattak a résztvevők. A mintegy százhetven megjelent vendég között megyei közgyűlési elnökök és területfejlesztési szakemberek is szép számmal voltak.

Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár előadásában a területfejlesztéshez alapot kínáló TOP és VEKOP programokról szólt. Mint mondta, ezeken keresztül összesen 1200 milliárd forint áll a megyék rendelkezésére területfejlesztésre.

Kiemelte, az előző fejlesztési ciklussal szemben hatalmas különbséget jelent, hogy a megyék maguk dönthetnek arról, hogy a fejlesztési pénzeket mire szeretnék felhasználni. Hozzátette, ez az unióban is mintaértékű projekt lehet. Tájékoztatása szerint első körben 900 milliárd forint értékben tettek közzé felhívásokat, hamarosan pedig a teljes hétéves (20014-2020) TOP forrást meg tudják nyitni.

Oláh Gábor. Fotó: Ótós Réka

Oláh Gábor hangsúlyozta, a támogatási kérelmek terén minőségi előrelépés történt, valamint, hogy az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatala folyamatban van. A helyettes államtitkár zárásként a közbeszerzések szabályos lefolytatásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezen a területen nem ismernek pardont – fogalmazott.

Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a néhány millió forint értékű, de annál nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó innovatív ötletek, pályázatok fontosságát hangsúlyozta.

Példaként egy pályázatot említett, melyben négy borászat és szálláshelyadó fogott össze. Borturisták részére szerettek volna programot szervezni és a sikerhez mindössze egy kisbusz hiányzott, amit öten üzemeltethetnek. Megnyerték a pályázatot és megvették a kisbuszt, azóta pedig Kóbor bortúra néven kínálják közös szolgáltatásukat.

Makai Martina. Fotó: Ótós Réka

Makai Martina előadása második felében az önkormányzati és egyéb klíma szövetségeket mutatta be nagyvonalakban. Megemlítette a Klímabarát Települések Szövetségét, valamint a Magyar Éghajlatvédelmi Szövetséget, és a Mozdulj a klímáért programot, valamit a pilisi klímabarát mozgalmat is.

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója, a magyar-szlovén határon található Mesés Hetés projekt bemutatásán keresztül mutatta be a közösségek építőerejét. Az ötmillió forintból megvalósított projekt hét település összefogásával valósult meg, ebből négy fekszik hazánk területén. A Mesés Hetés projekt célja, hogy visszaépítse a világháború után megszakadt kapcsolatokat, hogy közösségek találkozására adjon színteret és lehetőséget, például közös sütéssel-főzéssel. A Mesés Hetés zöldút 2015-ben elnyerte a Magyar Tájdíjat, az idén pedig az európai tájdíjat is kapott.

Mezőszentgyörgyi Dávid. Fotó: Ótós Réka

A főigazgató a vidékstratégia leghangsúlyosabb elemének nevezte a nyolcmilliárdos tanyafejlesztési projektet, mely látható eredményeket hozott. Megemlítette még a zártkerti revitalizációs programot, melynek célja az elhanyagolt kertek „felélesztése”. Mezőszentgyörgyi Dávid hangsúlyozta ennek népességmegtartó erejét. Zárásként elmondta, az EMMI-vel közösen lakhatási támogatások nyújtásával kapcsolatos tervet dolgoznak ki.

Szabó Gellért, a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke arról beszélt, hogyan sikerült hitel felvétele nélkül fejleszteniük a kétezres lélekszámú, ám annál nagyobb területen fekvő települést.

Korábban tornacsarnokot és fecskeházat építettek, utóbbin hat helyi ácsbrigád dolgozott közösen. A szennyvíztelepet 2010-ben újították fel szintén mintegy 340 millió forintból, de megújult a faluház is. A felújítások során a lehető legtöbb munkát helyi mesterekkel végeztették el. Az óvodát a művelődési házat és az általános iskolát is biomasszával fűtik. Utóbbi kettőre, illetve a tornacsarnokra napelemeket is telepítettek.

A településhez tartozó 10 ezer hektáros területen 750 ember él tanyán. Az ő biztonságos energiaellátásuk érdekében 60 kilométernyi kis-, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű villanyvezetéket építettek ki.

Szabó Gellért. Fotó: Ótós Réka

A faluban harmincöt közfoglalkoztatott végez mezőgazdasági tevékenységet, például részt vesznek a dinnyetermesztésben. Szentkirályon rengeteg féle helyi terméket, többek között lekvárt és befőttet is készítenek. Semmit nem hagynak veszni, az építési törmeléket például saját gépükkel ledarálják, majd a földúthálózat karbantartására használják fel. A fiatalokat pedig ösztöndíjjal támogatják. Legutóbb 89 iskolás kapott összesen 6,8 millió forint értékű ösztöndíjat.

Szabó Gellért polgármester hangsúlyozta, a település az elmúlt 26 évben nem vett fel hitelt. A pályázatok önerejéhez és megvalósításához szükséges pénzt a település alapítványa előlegezi meg – mondta el a polgármester.

Fotó: Ótós Réka

A második szekció nyitányaként Csatári Bálint egyetemi oktató a geográfus szemén keresztül mutatta be, hogy mely tényezők határozzák meg egy adott egyén és a lakhelye, környezete viszonyát. Előadásában szólt a 80-as években elvégzett tanyakutatási program eredményeiről, illetve a demográfiai megújuló képesség, az eltartóképesség, valamint az ellátóképesség szerepéről. Csatári Bálint beszédében kiemelte a lokális identitástudat hangsúlyos szerepét, a kötődés fontosságát.

Németh Nándor, a Gyulajért Alapítvány kuratóriumának elnöke a Tolna megyei falu példáján keresztül vázolta fel egy elmaradott település helyzetét és lehetőségeit. Mint mondta, az ezres lélekszámú faluban – mely korábban háromezer embert tartott el jólétben – a kilátástalanság uralt el mindent. Gyulaj azon kevés magyarországi települések közé tartozik, ahol a lakosság lélekszáma nő, a cigány népesség aránya pedig több mint 70 százalék.

Németh Nándor úgy fogalmazott, egy elszegényedő település problémáinak megoldására nincs általános érvényű recept. Ők az alábbi hármas egységben látnak lehetőséget a sorsfordításra. Az első a befogadás, nem diktálni szeretnének, hanem bizalmat építeni. A második a problémák diagnózis alapú kezelése, míg harmadszor rendkívül fontosnak tartják az utánkövetést.

Németh Nándor. Fotó: Ótós Réka

A településen folytatott szociális munka és szociális jellegű segítségnyújtás, illetve a helyi gazdaság fejlesztése mellett a kuratórium elnöke szerint a hitélet, illetve a lelki megújulás is lényeges a kívánt eredmény eléréséhez. Egyik terület fejlesztése sem lehet hatékony, anélkül, hogy a másik kettőt ne fejlesztenék – hangsúlyozta.

A konkrétumokról szólva elmondta, a településen sportprogramot indítottak, ennek keretében az UEFA szabványnak is megfelelő műfüves pályát hoztak létre. A közmunkaprogramban 18 hektár területet művelnek meg zártkertekben. Gyógynövényeket és zöldségeket termesztenek, utóbbival a közkonyhát is ellátják, de van egy zöldségtartósító kisüzemük is. Az önkormányzat sertéseket tart, melyek húsának feldolgozását helyben végzik, a végtermék pedig szintén a közkonyhára kerül. Ám legnagyobb beszállítóik mára a helyi családok. Ezen felül 3-4 önkormányzattól vásárolnak terményeket rendszeresen. A jövőt pedig szeretnék úgy alakítani, hogy még több falubeli család legyen a beszállítójuk.

A gyulajiak Jovánczai Hétpecsétes márkanéven értékesítik saját termékeiket. A vásárlók ma már Pécsett, a Jovánczai Hétpecsétes Füstöltáru Boltban is megkóstolhatják és meg is vehetik a gyulaji készítményeket.

Horváth Tihamér építési vállalkozó, a Zalában található Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő ügyvezetője, az évi kétmilliárdos árbevételű Horváth-ép tulajdonosa előadása első felében röviden bemutatta, miként építette fel cégét. Előadása lényegi részében a hazaszeretet és harmónia fontosságát, illetve kapcsolatát emelte ki.

Horváth Tihamér öt – a tájképhez illő – házat épített fel Kehidakustyánban. Mára szánt, vet és arat, illetve állatokat is tart élelmiszer alapanyagnak. Mindezt az egészséges táplálkozás jegyében, hozzáadott kemikáliák mellőzésével. A munka egy részét saját kezűleg végzi el. Mint azt elmondta, korábban rákbeteg lett és 8-9 gyógyszert szedett naponta. Ám a fentieknek köszönhetően ez mára a múlté és ezáltal életérzése is jobbá vált.

Horváth Tihamér. Fotó: Ótós Réka

Szerinte a cselekvésre való motiváltság alapja a hazaszeretet, ahhoz pedig jó életérzés, kell. Mint azt zárásként fogalmazott, a hazaszeretet közös érzelmi alap az együttes munkához és a fenntartóképesség megteremtéséhez.

Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke a helyi identitás megőrzésének fontosságára irányította a hallgatóság figyelmét. Kiemelte, a megyék és azok színes kultúrájának összessége alkotja a nemzetet. Szerinte ezt a színességet meg kell őrizni.

Az elnök szólt a Nógrádban az idén 10. alkalommal megrendezett megyenap szerepéről. Szerinte a rendezvény hangsúlyos esemény a palócz identitástudat megőrzése szempontjából. Skuczi Nándor úgy látja, hogy a helyi kultúra pedig a megyei identitástudatot erősíti.

Skuczi Nándor. Fotó: Ótós Réka

Az elnök szerint érdemes volna egy országos megyenapot is rendezni, ahol hazánk minden megyéje megmutathatná értékeit. Ezen felül hangsúlyozta, fontos lenne, hogy azon a szinten, helyen szülessenek adott döntések, ahol a területre rálátás nyílik.

Tuczainé Régvári Marietta a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Kríziskamra Mintaprojektet mutatta be, mellyel megváltozott munkaképességű embereknek teremtettek megélhetési lehetőséget Vas-és Zala megyében.

Több településen kerestek felújításra szoruló plébániát, olyat, melyet használatra megkaphatnak az egyházmegyétől. Vásárosmiskén levendulát ültettek és feldolgozóüzemet hoztak létre. Mivel törvény írja elő, hogy azon vállalatok, melyek húsz munkavállaló feletti létszám után nem vesznek alkalmazásba megváltozott munkaképességű embert, több mint évi 900 ezer forint adót kell befizetniük. Így aztán hamarosan jelentkezett is egy vállalat, mely 40 főre tartott igényt. A tulajdonos inkább újabb embereknek kívánt megélhetési lehetőséget adni, minthogy a pénzt adó formájában fizesse be.

Tuczainé Régvári Marietta. Fotó: Ótós Réka

Nagylengyelen 14 millióból újították fel a plébániát, itt rózsafüzéreket készítenek, szintén Zalában szilvafákat is ültettek, a termésből lekvárt főznek. Kemenespálfán pedig megújították a szociális központot.

Mára 66 településről vesznek fel megváltozott munkaképességű embereket és – hat intézményben – összesen 370 főnek adnak munkát és ezáltal ugyanennyi család megélhetését segítik. A 370 ember tavaly közel 600 millió forint fizetést kapott.

Tuczainé Régvári Marietta hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy mentálisan változott meg ezen emberek élete.

Kálmán Peregrin, a Mátraverebély-Szentkúti kegyhely igazgatója a zarándokhely turisztikai vonzerejének növeléséről beszélt előadásában. Mint mondta, szerettek volna tartalmat adni a 2000-ben nemzeti kegyhellyé nyilvánított zarándokhelynek.

A kegyhely és környezete fejlesztésére 3 milliárdos uniós támogatást nyertek. Ennek segítségével kialakítottak egy 90 fős szálláshelyet és egy 120 fős konferenciatermet, étteremmel. Felújították a rendházat és a zarándokházat, valamint kialakítottak egy fogadóközpontot. Ezzel 21 embernek adtak munkát és tíz cég tartozik beszállítóik körébe.

Kálmán Peregrin. Fotó: Ótós Réka

A halmozottan hátrányos helyzetű településre érkezők az idén október 31-ig 9000 vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyen. A Mátraverebély-Szentkúti kegyhelyre mára évente mintegy 260 ezer zarándok látogat el – tudatta Kálmán Peregrin.

A harmadik szekció nyitóelőadását Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára tartotta. Az államtitkár beszédében hangsúlyozta a területi differenciálás jelentőségét a szociálpolitika területén. Mint mondta, ezt a különféle szociális hátrányok területi koncentrációja teszi szükségessé.

Beszédében szintén kiemelte, hogy a szociálpolitika nem lehet eredményes a problémák komplex módon való kezelése nélkül. Ezért léteznek a közegészségügyi ágazatközi munkacsoportok és tárcaközi bizottságok.

Helyi szinten is együttműködésre van szükség – tudatta az államtitkár. Nyomatékosította, változtatni kell azon, hogy a védőnők, orvosok és pedagógusok nem beszélnek egymással. Így lehetne elkerülni az olyan tragédiákat, mint ami a közelmúltban történt Gyöngyösön, ahol egy 6 éves kislány éhen halt.

Czibere Károly kiemelte, tavasszal beépülhet az egészségügyi törvénybe, hogy a védőnő, gyermekorvos feladata az észlelt problémák jelzése.

A felzárkóztatást segítő programok mind tartalmaznak területi differenciálást, és azokat a leghátrányosabb térségekben élők esetében indítják meg először. Ilyen a Biztos Kezdet Gyerekházak program, melynek keretében gyerekházakat építésére lehet pályázni a legkisebb, legelmaradottabb településeken. A gyerekházakat komplex szolgáltatások nyújtásával szeretnék vonzóvá tenni, például az anyák háztartási ügyeinek intézésben nyújtott segítséggel – tette hozzá.

Czibere Károly. Fotó: Ótós Réka

Az államtitkár fontosnak nevezte, a programok helyi szinten való összefogását. Olyan helyi vezetők kellenek, akik célt adnak a településeknek, közösségeknek és összefogják a programokat – fogalmazott.

Előttük álló feladatként említette annak kidolgozását, hogy miként lehet a fenntarthatóságot és a kiszámíthatóságot megtervezni úgy, hogy az olyan programok, mint például a „Tanoda” hazai forrásból finanszírozhatóvá váljanak.

Hangsúlyozta, ahhoz, hogy a programok tartósan sikeresek legyenek, nem elég, ha csak kezdetben van jelen a szakember. A hosszú távú sikerhez fel kell tárni a helyi erőforrásokat és lényeges, hogy a szabályozó, ellátórendszer szintjén épüljenek be a tudások a szociális és gyermekjóléti rendszerbe.

Czibere Károly azt is elmondta, a telepprogramban az elkövetkező öt évben mintegy 90 milliárd forintot fordítanak nyomortelepek felszámolására. Végezetül arról is tájékoztatott, hogy 2013-óta folyamatosan javulnak a szegénységi mutatók, statisztikák. A többségi társadalom tagjai között 12-ről 5 százalékra, míg a romák körében 43-ról 27 százalékra csökkent a munkaszegénység, mely azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához.

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a nemzeti táji értékeinek védelméről szólt előadásában. Ennek részeként bemutatta a hungarikum piramis felépítését, melyek alján a helyi értéktárak, csúcsán pedig a hungarikum bizottság áll.

Fotó: Ótós Réka

Kiemelte, az olyan egyedi tájértékek, mint például az kő keresztek, vagy az úgynevezett kunhalmok – bár nem eredeti funkciójuk szerint, de évszázadokig birtokhatárt jeleztek – megőrzésének helyi identitásbeli erősítésének szerepét.

Mint azt Rácz András elmondta, Magyarország 950 településén mintegy 22,5 ezer tájértéket tartanak számon. Hozzátette, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MEPAR) háromezer gémeskutat és ezer kunhalmot tartanak nyilván, ezek megőrzése feltétele az agrártámogatások kifizetésének.

A helyettes államtitkár a régi magyar tájfajta növények megőrzéséről tett erőfeszítések részeként említettem, hogy annak érdekében örökbefogadási programot indítottak. Ugyancsak megemlítette a Jókai Mór régi svábhegyi szőlőjében létrehozott kadarka szőlőskertet, ahova az ország minden történelmi borvidékéről vittek a filoxéravész előttről származó kadarka-fajtákat.

Rácz András. Fotó: Ótós Réka

A nemzeti parki védjegy kapcsán elmondta, tíz hazai nemzeti parki igazgatóság létezik, melyek területe lefedi hazánk területét. A natura 2000-es területek aránya 21-, míg a védett területeké 9 százalék. Ezeken számos korlátozás vonatkozik a gazdálkodókra, a védjegyet pedig azért alkották meg, hogy a helyiek által helyben előállított termékek piacra jutását segítsék. Ma már 158 gazdálkodó 618 terméke visel nemzeti parki védjegyet.

Nemzeti parki védjegyet kaphatnak még a különféle őshonos állatok húsából készült termékek is, mint a szürke marhából, magyar tarkából, vagy éppen őstulokból készült kolbász, szalámi, vagy a védett területeken legelő állatok tejének felhasználásával készülő sajtok. Szintén nemzeti parki védjegyet szerezhetnek a különféle kézműves termékek, lekvárok, mézek stb, de létezik ilyen védjeggyel ellátott, kormin szőlőből készülő törkölypálinka és sör. Utóbbi, a túzok sör megvásárlásával a vevő a túzokvédelem ügyét is támogatja.

Rácz András szólt a Magyar Tájdíjról is, melyet a fent említette Mesés Hetés zöldútja is elnyert. A helyettes államtitkár arra biztatta az önkormányzatokat, társadalmi szervezeteket, hogy pályázzanak.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke helyeselte, hogy a területfejlesztési politika a gazdaságfejlesztés irányába mozdult el. Problémaként nevezte meg, a centrum és periféria közötti egyenlőtlenségeket. Hevesben a megye kétarcú, a megyében fejlettebb és kevésbé fejlett területek találhatók – fogalmazott.

Szabó Róbert. Fotó: Ótós Réka

A megye gazdasági teljesítményének nagy része, mintegy 90 százaléka Hatvan, Gyöngyös és Eger környékén összpontosul. A beruházásokat vonzó autópályák és egyéb infrastruktúrák elhelyezkedésén a megye viszont nem tud változtatni. Ezért az a kérdés, hogy szegényebb területekről hogyan tudják eljuttatni az embereket a munkalehetőséget kínáló fejlettebb régiókba, és hogyan tudják élhetővé tenni a megye minden pontját.

Szabó Róbert szerint, ha a mostani gazdaságfejlesztések megvalósulnak, az lesz a legnagyobb feladat, hogy megtalálják annak módját, hogy miként tudják csökkenteni a területi egyenlőtlenségeket.

Erre már most is van lehetőség, mint azt megnevezte, az ITP-ben az iparterület fejlesztések, illetve a turizmus és a helyi identitás erősítése területén éltek forrás elkülönítésekkel. Emellett a területi kiválasztási rendszerrel tudják „pozícionálni” a hátrányos helyzetű településeket, illetve azok pályázatait.

Seszták Oszkár, a három országgal szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a határokon átnyúló összefogásról számolt be. Ennek keretében alakították ki a középkori templomok útját.

A tematikus útvonal a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné mélyrehatóan megismertetni az érdeklődőket. Ez a tematikus útvonal hivatott bemutatni a valaha egy történeti régiót alkotó, Északkelet- Magyarország, Kárpátalja, valamint a Partium északi részének középkori egyházi örökségét.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 37, Kárpátalján 15, Romániában, Szatmár megyében 13 templom tartozik a középkori templomok útjához. A három ütemben megvalósított projekt legnagyobb beruházását az utolsó ütem megvalósítása jelentette. Ennek költsége 1.480.887 euro volt. Sok templomot szinte a teljes pusztulásból hoztak vissza az életbe, fali képeket tártak fel, illetve rekonstruáltak és 24 templom látogatóbarát fejlesztése is megtörtént.

Seszták Oszkár. Fotó: Ótós Réka

Utóbbi részeként interaktív eszközöket egy egyéb installációs eszközöket helyeztek el. Ezek segítik a templomok, mint történeti, művészettörténeti értékek bemutatását. Seszták Oszkár elmondta, a projekt részeként különféle, többek között a templomok útját bemutató tájékoztató kiadványokat és honlapot is készítettek, de lefolytattak egy nemzetközi marketingkampányt is.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a terveket illetően elmondta, szeretnék bővíteni a templomok útját Borsod megye, illetve Kassa irányába és egy átfogó művészettörténeti kutatást is indítanának.

Keczkó Péter vállalkozó, a Penta TÉSZ elnöke a termelők összefogásával megvalósítható érdekérvényesítési képességet szemléltette a 2015-ös év meggytermelői árharcának bemutatásával. A termelői értékesítői szövetkezet bemutatásakor elmondta, a tagsága együttesen igen jelentős termőterületekkel rendelkezik, ennek is köszönhették, hogy célt értek.

Mint arról beszámolt, 2014-ben a felvásárlók igen alacsony, kilónként 60 forintos árat kínáltak a meggyért. Ez történt 2015-ben is ám a termelők önköltségi ára 100 forint volt kilónként. Úgy döntöttek, hogy 60 forintos kilónkénti áron nem adják oda a meggyet a felvásárlóknak, feldolgozóknak.

Keczkó Péter. Fotó: Ótós Réka

E helyett inkább új partnerek után kutattak és meg is találták azokat külföldön, Lengyelországban és Romániában, ahol közel s dupláját fizették a meggy kilójáért. Ennek hatására nem telt három hét és a hazai felvásárlók már 180 forintot is kínáltak a meggy kilójáért. Az idén pedig 120 forintról indult a felvásárlási ár, és 240 forinton zárult.

Keczkó Péter úgy fogalmazott, ezzel bebizonyították versenyképességüket és azt, hogy többet ér a termékük, mint amit piac adni akart azért.

Naszvadi Balázs, a Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalának Vidék- és Területfejlesztési osztályvezetője a – megvalósítás előtt álló – Sió projektet mutatta be. Mint azt elmondta, a megye vezetői felismerték, hogy a Sió többre hivatott, minthogy elvezesse a Balaton vizét. A Somogy- és Fejér megyét is érintő projekt célja, hogy jobban kihasználja a Sió által kínált lehetőségeket. A feladat nem egyszerű, hiszen vannak olyan csapadékos évek, amikor a csatorna rengeteg vizet vezet el, de 2000 és 2005 között például egyszer sem nyitották meg a balatoni zsilipet Siófokon.

A projekt célkitűzései közé tartozik a víziturizmus fejlesztése, a csatorna menti települések vonzerejének növelése, illetve a Sió menti kerékpárút hálózat kialakítása, valamint a térség településeinek elérhetőbbé tétele. A turisztikai jellegű fejlesztések mellett azonban gazdaságfejlesztési célokat is kitűztek. Ezek közé tartozik a mezőgazdasági termelés és feldolgozás bővítése, illetve fejlesztése, a helyi piacok rendszerének megteremtése és fejlesztése, illetve a helyi termékek piacra juttatásának elősegítése.

Naszvadi Balázs. Fotó: Ótós Réka

A Sió melletti értékes földterületek öntözése mezőgazdasági szerkezetváltást is eredményezhet. Visszahozhatja a kertészeti-, vagy gyümölcstermesztési kultúrát, illetve a legeltető állattartást is – tudatta Naszvadi Balázs. A turisztikai attrakciófejlesztésekkel 10-11 települést kötnének hálózatba. A Sió kínálta lehetőségeket a gazdaságfejlesztési források és eszközök segítségével, olyan elemekkel bővítenék, melyek révén tematikus útvonalakat lehetne kialakítani turisták számára. Turisztikai megállókat alakítanának ki a kor elvárásainak megfelelően, pihenésre alkalmas helyekkel és akár vendéglátóhelyekkel úgy, hogy közben a közeli település(ek) helyi attrakciói is megtekinthetők legyenek.

Naszvadi Balázs hozzáfűzte, hiába vannak látnivalók a Sió környéki településeken, míg azok megközelítése a gyér közlekedési lehetőségek miatt nehézkes. Zárásként elmondta, a meglévő lehetőségek jobb kihasználásával is komoly eredményt lehet elérni, hangsúlyozta, csak fenntartható fejlesztésekben érdemes gondolkodni.

A konferenciát Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, a MÖOSZ társelnöke zárta le. Mint mondta, tartalmasan telt a nap, ám a konferencia csak ízelítőt adott a megyék előtt álló feladatokból. Kiemelte a világ és benne Magyarország gazdasága felgyorsult, ezért aki csak a mindennapi rutin szerint teszi a dolgát, az nem stagnál, hanem lemarad. Hozzátette, így járhatnak a megyék is.

Hangsúlyozta, új innovációkat, jó ötleteket kell vonzani és elképzeléseket kell találni ahhoz, hogy ez ne így legyen. A konferencia nem valaminek a lezárása, hanem a kezdete, mert az új megyei középszintet a megyei önkormányzatoknak kell megalkotniuk – emelte ki.

Kovács Sándor úgy látja, hogy a minisztériumok részéről partnerségre találtak, hiszen azok magas szinten képviselték magukat a konferencián.

Kovács Sándor. Fotó: Ótós Réka

A MÖOSZ társelnöke úgy fogalmazott, a megyék a parlament, illetve a minisztériumok füle és szeme, tőlük tudnak szakmai segítséget kérni. Ugyanis a polgármesterek és a lakosság is a megyéhez fordul mindennapi problémáival, de ők tartják a kapcsolatot többek között a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a vízüggyel és az ÁNTSZ-szel is.

Tesszük a dolgunkat, de megújulva – húzta alá Kovács Sándor. Hozzátette, nemcsak a területfejlesztés, de az érdekképviselet irányába is lépnek. Kiemelte, a megyék hatmillió embert képviselnek és ezzel a megyei jogú városok és a főváros mellett nekik van kellő súlyuk.

Mint mondta, a megyék felajánlják szakmai tudásukat és tapasztalatukat a minisztériumok, a parlament részére. Nyomatékosította, a megyék komoly – közigazgatási és területfejlesztési – humán erőforrással és sok információval rendelkeznek.

Kovács Sándor zárszóként úgy fogalmazott, Magyarország felemelkedése a vidék és a vidéki emberek nélkül elképzelhetetlen, valamint elmondta, bízik a konferencia folytatásában, ahol már konkrét lépéseket fogalmazhatnak meg.

Fotó: Ótós Réka




Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

More in Budapest, Czibere Károly, értéktár, Horváth Tihamér, konferencia, Kovács Sándor, mezőgazdaság, Mezőszentgyörgyi Dávid, MÖOSZ, Naszvadi Balázs, Németh Nándor, Oláh Gábor, pályázat, Rácz András, Seszták Oszkár, Sió, Skuczi Nándor, Szabó Gellért, Szabó Róbert, területfejlesztés, TOP, vállalkozás
Close